Budapesti tudósítónktól
Hétfőn Budapesten, az OSA Archívumban éppen azokban a percekben kezdte meg előadását Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző, amikor a Magyar Országgyűlés 266 képviselője elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Tölgyessy Mi történik itt? – A két évtizede helyreállított magyar alkotmányosság állapota és az orbáni alaptörvény címmel tartott átfogó beszámolót arról a kérdésről, amely az utóbbi időben a leginkább foglalkoztatta a magyar közvéleményt.
Az egykori Ellenzéki Kerekasztal egyik szóvivője, akinek jelentős szerepe volt a rendszerváltáskori alkotmánymódosításban, előadása kezdetén leszögezte: sem az új alaptörvényt ünneplőkhöz, sem a régit gyászolókhoz nem akar odaállni, csak elemezné, „hogy az ördögbe jutott idáig” az ország. „A Fidesz és a jobboldal archaikus része a saját kormányzását mindig összekötötte valami nagy váltással: Orbán Viktor már 1889-ban arról beszélt, a jobboldal győzelme több, mint egyszerű kormányváltás. Az utóbbi nyolc évben, de különösen 2006 ősze óta az a Fidesz alapállása, hogy be kell fejezni a rendszerváltást”. Meglátása szerint a 2010-es választásokat követően a Fidesz nem akarta, de nem is tudta volna elkerülni az alkotmányozást. Valamint: „A magyar politikai kultúrában nincs becsülete a kompromisszumnak. Abban a helyzetben, amikor az ellenzék aránya egyharmad alatt van, semmiféle felelőssége nincs az alkotmányozásnak. A politika dinamikája egyszerűen azt kívánja, hogy az ellenzék ne is alkotmányozzon, hanem mutassa fel, mit tart helyénvalónak” – magyarázta az elemző, rámutatva: már az 1994–1998-as ciklusban is ez történt. Így hát „nem politikai hiba történt, amikor a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket” az alkotmányozásba: „az első pillanattól kezdve kényszerpályán voltunk”, és igazából csak az volt a kérdés, hogy mi kerül bele az alkotmányba. Meglátása szerint a végeredménnyel a jobboldali mag nagy része is elégedetlen, hiszen sok dolog kimaradt az alaptörvényből, amit benne szerettek volna tudni: a közvetlen elnökválasztás és a kétkamarás parlament csak két példa erre a sok közül.
Az elemző szerint a hétfőn elfogadott alaptörvényben 200 felett van az általa hibásnak tartott, vitatható pontok száma, de emlékeztetett: Magyarország továbbra is a nyugati szövetségesi rendszer tagja, ami kikényszeríti a jogállami gyakorlatot, még mindig piacgazdaság, többpártrendszer van, és a jogállamiság alapjai továbbra is fennmaradnak. Kicsit ironikusan jegyezte meg, hogy az alaptörvény szavainak 80 százaléka a '89-es alaptörvényből származik, ami arra utal, hogy „a kormánytöbbségnek nem volt különösebb alkotmányozó fantáziája”.
Az új alaptörvény legnagyobb hibájának azt tartja, hogy közjogi válságot eredményezhet, mert az összes ellenzéki párt erőteljesen tagadja. Az elemző szerint az alaptörvény életképessége nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán és a társadalmon áll vagy bukik. Meggyőződése, hogy annyi alkotmányosságot kap Magyarország, amennyit kiharcol magának
