A közösségszervező civil szervezet

A Rákóczi Szövetség csütörtökön tartotta 2019. évi rendes közgyűlését, ahol felszólalt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az utóbbi kérte a Rákóczi Szövetség támogatását a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtéséhez.

A Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatásával foglalkozó, 1989-ben megalakult szervezet ugyanaznap este ünnepelte meg fennállásának a harminc éves évfordulóját. A jubileumi ünnepséget Kövér László házelnök nyitotta meg. A rendezvényen számos kiemelt magyarországi és határon túli személyiség mellett részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A határon túli magyar politikusok közül jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ és Menyhárt József, az MKP elnöke.

NEMZETGYŰLÉS HOZZA A TÖRVÉNYEKET

A magyar szabadság, az erős Európa és a kereszténység védelmének gondolata ma is úgy időszerű, mint volt évszázadokkal ezelőtt – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Rákóczi Szövetség közgyűlésén.

Rámutatott: a Rákóczi Szövetség 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor, a nehéz és reményteli időkben, amikor az anyaország és az elszakadt területek közötti kötelékek nem voltak ilyen szorosak, akkor is határozottan kiállt honfitársaink mellett, civil szervezetként ott segített, ahol tudott, a programjain nevelkedett fel nemzedékek sora.

Azóta nagyot fordult a világ, és mára a nemzetpolitika kiemelt területévé vált a kormányzatnak – mondta Potápi Árpád János. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ilyen sikerágazattá tudott válni ez a terület, olyan partnerek kellettek mint a Rákóczi Szövetség, amely 1989 óta szintén nagy fejlődésen ment keresztül, szemük előtt vált nagykorúvá. Mostanra elmondható, hogy központi és Kárpát-medence szerte működő szervezeteik révén minden külhoni magyar közösséghez eljutnak.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az újabb, május 7-én az Európai Bizottság által jóváhagyott, a nemzetiségek régióihoz kapcsolódó polgári kezdeményezésükről szólt, és kiemelte: ennek célja, hogy a kohéziós politika ne eredményezhesse a regionális integritás megszüntetését. Székelyföld fejlődjön, gazdagodjon, de az arculata maradjon meg székelynek – összegezte és jelezte: szintén egy év áll rendelkezésre az egymillió aláírás összegyűjtésére, és ehhez kérte a Rákóczi Szövetségnek a segítségét.

Itt megjegyezhető, hogy a FUEN és az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés sikerében is oroszlánrészt vállalt a Rákóczi Szövetség.

A NEMZETI ELIDEGENÍTÉS MÓDSZERE

A szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki pótolhatatlannak nevezte a Rákóczi Szövetség rendszerváltozás során és azóta végzett tevékenységét.

A házelnök kiemelte: az elmúlt harminc esztendőben a Rákóczi Szövetség a maga társadalmi eszközeivel és minden erejével részt vett abban a küzdelemben, amelyben a hazájukat és nemzetüket szerető magyarok – a rendszerváltoztatást követő húsz év küzdelmei után – 2010-ben országunkban demokratikus módon lezárták a posztkommunizmus korszakát, és azzal együtt a nemzeti elidegenítés nem ritkán állami szintre emelt politikájának is véget vetettek.

Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt harminc év közösen folytatott nemzeti szabadságharc volt a javából, amelyben a Rákóczi Szövetség a dolgos hétköznapokon és a lélekerősítő ünnepeken, nehéz időkben és jó időkben rendületlenül teljesítette vállalt szolgálatát.

Felidézte, hogy a magyarság önmagától való elidegenítését célzó kísérleteknek hosszú múltja van, hiszen azon történelmi létküzdelmeknek, amelyeket egy évezrede a szülőföldjén folytat a nemzetünk, nemcsak a fizikai erőn alapuló katonai, hanem a szellemi erőre alapozott összecsapások is a részét képezik.

„Az volt a cél, hogy – a biztosabb uralhatóság érdekében – a fizikailag legyőzött, alávetett nemzeti közösséget elidegenítsék önmagától, és meghasonlott állapotba sodorják” – mondta Kövér László.

Rámutatott: a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt – néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk. Ezen kiszabadulásunkat 2011-ben képletesen kőbe is véstük, mégpedig Magyarország új alaptörvényébe – rögzítette Kövér László, aki méltatta Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását. Azt mondta: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.

MAGYARTÓL MAGYARIG HATNI

A harmincéves Rákóczi Szövetség legnagyobb eredménye és érdeme, hogy közösséget szervezett a nemzet szolgálatára – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az szervezet csütörtöki budapesti ünnepségén.

A miniszter a Rákóczi Szövetséget a leghasznosabb civil szervezetnek nevezte, és külön köszönetet mondott a 29,5 évig az elnöki tisztséget betöltő Halzl Józsefnek, aki irányt szabott a szervezetnek, és aki emberöltőnyi fiatalt vont be a közösségépítő munkába, akik közül sokan ott tanulták meg például azt, hogyan tudnak hasznosan segíteni. Úgy vélte, a tiszteletbeli elnök világossá tette Szabó Dezső író állítását, amely szerint „minden magyar felelős minden magyarért”.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke méltatása szerint Halzl József számára a Kárpát-medence nem csupán földrajzi fogalom, hanem a cselekvés és a magyar identitás tere, az alkotás helyszíne, és közösségszervező tevékenysége és kitartó munkája nélkül ma kevesebben élnénk itt magyarok.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta, hogy a szervezet szeretne a jövőben is a magyar nemzetpolitika építőköve maradni, a tiszteletbeli elnök által kijelölt és kitaposott úton.
A cél embertől emberig, magyartól magyarig hatni, újjáépíteni a magyarság kapcsolatait – hangoztatta.

EGYKOR VÉGVÁR, MA KÖNNYŰLOVASSÁG

A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható – tette hozzá.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie. Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség – mutatott rá úgy folytatva a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig a könnyűlovasság.

A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában ápolta a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány nem átalott saját nemzete ellen kampányolni 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat – emlékeztetett a kormányfő helyettese.