Ferenc pápa pénteken megkezdte háromnapos pasztorális és ökumenikus jellegű apostoli látogatását Romániában. A katolikus egyházfő helyi idő szerint 11 óra (szerbiai idő szerint 10) óra után néhány perccel érkezett meg Romániába. Róma püspökét Klaus Iohannis román államfő és felesége, Carmen Iohannis, valamint a katolikus püspöki kar várta a bukaresti nemzetközi repülőtéren.
A pápa megérkezik a bukaresti reptérre (Fotó: Beta/AP)
A látogatás első napja Bukarestben telt el, ahol a katolikus egyház feje mint Vatikán állam vezetője a román államfővel és miniszterelnökkel találkozott, majd a román ortodox pátriárkát kereste fel ökumenikus találkozón.
A magyar közvéleményt és hívőket leginkább a látogatás második, történelminek mondható napja érdekli, először lép ugyanis Erdély földjére és keresi fel a többségében katolikus Székelyföldet a pápa, aki helikopteren érkezik. Róma püspöke szombaton délelőtt tart (latin és magyar nyelvű) szentmisét a magyarság jelenleg legismertebb és legtömegesebben látogatott zarándokhelyén, Csíksomlyón, a pünkösdszombaton rendszerint zarándokok százezreit egybegyűjtő híres hegynyeregben. A katolikus egyház feje a hírek szerint aranyrózsát ajándékoz a csíksomlyói Mária-kegyhelynek. A pápák különleges adományát az egyházfő a mise végén adja át, ezért a legendákkal övezett ötszáz éves csíksomlyói kegyszobrot – a más kegyhelyeken is meghonosodott gyakorlat szerint – a pápai mise helyszínére, a hegynyeregbe szállítják.
Amint a Magyar Kurír katolikus hírportál írja, az aranyrózsa (Rosa d’Oro) vagy más néven erényrózsa pápai kitüntetés: egy aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa.
Összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének fokozását sürgette Ferenc pápa pénteken a bukaresti elnöki hivatalban román állami vezetők és a civil társadalom képviselői előtt.
Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra és – a romániai látogatás mottójául választott – együtt haladásra van szükség.
A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, harminc évvel azután, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket. A pápa szerint a nehézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.
Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát. Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthon maradt családtagjaikat is segítik.
A pápa azzal zárta beszédét, hogy a katolikus egyháztól nem idegen, sőt szerves része a nemzeti érzés, és Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.
Ferenc pápát fogadja Klaus Iohannis államfő (Fotó: MTI)
Vendéglátója, Klaus Iohannis román államfő üdvözlőbeszédében kifejtette: az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság és a különböző hitű emberek közti kölcsönös tisztelet. A román elnök szerint Európának ma nagy szüksége van a békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd, a tolerancia előremutató példáira, márpedig szerinte Románia példakép lehet a területén élő húsz őshonos nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával.
Ferenc pápa a román elnöki hivatalban a jobboldali Klaus Iohannis államfővel, majd Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnökkel is rövid négyszemközti megbeszélést folytatott.
A keresztény egyházak közös gyökereiről, a katolikus és ortodox egyház testvériségéről beszélt Ferenc pápa pénteken Bukarestben a román ortodox patriarkátuson.
„Járjunk együtt!” – fordult az ortodox pátriárkához romániai látogatásának mottójával Ferenc pápa. A katolikus egyházfő testvérének szólította vendéglátóját, felidézve, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, a katolikus egyház első pápája és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András – aki az apostolok szétválása után Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdette az evangéliumot – testvérek voltak.
A román ortodox egyház zsinata előtt beszélve a pápa azt mondta: zarándokként érkezett Romániába. Szót emelt az önzés ellen, amely a családokat is sújtja, és arra bátorította a keresztényeket, hogy ne engedjenek a gyűlölködés kultúrájának.
Daniel pátriárka üdvözlőbeszédében a hagyományos, férfi és nő által alapított, gyermekeket nevelő keresztény családok védelmének szükségességét hangoztatta, és Európa elnéptelenedésének veszélyére figyelmeztetett.
Mindketten felidézték a kommunizmus egyházüldözését, a papság és hívek meghurcolását, valamint azt az ökumenikus párbeszéd mérföldkövének számító, húsz évvel ezelőtti történelmi látogatást, amelyet II. János Pál pápa tett Teoctist ortodox pátriárka meghívására Bukarestben. (Akkor először járt ortodox többségű országban Róma püspöke.)
Ferenc pápa ezt követően Daniel pátriárkával együtt felkereste az ortodox egyház Bukarestben épülő székesegyházát, a Nemzet Megváltása-katedrálist, ahol a román politikai, kulturális és közéleti vezetők jelenlétében ortodox és katolikus egyházi énekek hangzottak el, a két egyházfő pedig a kereszténység legelterjedtebb imádságát, a miatyánkot mondta el latinul és románul.
A pápa a patriarkátustól a katedrálishoz vezető utat is azzal a kék Daciával tette meg, amellyel korábban a repülőtérről a román elnöki hivatalba szállították, ezúttal azonban a sofőr melletti ülésen foglalt helyet, és a nyitott ablakon keresztül integetett az üdvözlésére összegyűlt bukarestieknek.
