Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor nem gondoltuk volna, hogy három évtized múlva is szükség lesz a kisebbségi jogok kérdésének a megvitatására, hogy kelleni fog egy Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), mely gondoskodik a nemzeti jogok érvényesítéséről, jelentette ki Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dr. Szili Katalin határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott az említett intézet éves konferenciáján, miután köszönetet mondott mindazoknak, akik tették a dolgukat a múlt évben is, akik odafigyeltek a magyar nemzet dolgaira, arra, éri-e ezeket az embereket joghátrány, használhatják-e anyanyelvüket, hozzáférnek-e kultúrájukhoz, ápolhatják-e hagyományukat.
– A rendszerváltáskor megvoltak azok az illúzióink, amelyek szerint a Kárpát-medence minden pontján élő minden magyar egyenlő jogokkal rendelkező állampolgár lehet a fordulatnak köszönhetően. Azt kellett látnunk, hogy ezeknek a jogoknak az érvényesülései sorra elmaradtak, így ezt követően az európai uniós csatlakozásban bíztunk, abban, hogy majd az EU automatikusan azt fogja jelenteni számunkra: közösségeink azonos jogokat élvezhetnek. Ismét csalódnunk kellett – fejtette ki Szili.
Tizenöt évvel ezelőtt volt a december 5-ei népszavazás, emlékeztetett, ami még inkább visszavetette a nemzet ügyét, azután, hogy az EU sem oldotta meg a problémákat.
– December ötödike mély sebeket hagyott a nemzetpolitikán, kiszolgáltatottságot és megosztottságot kaptak a határon túli magyar közösségek a magyar társadalom részéről. Azt gondolták sokan, hogy egyénenként, de kollektív módon is, mindenki mindent megtehet a határon túli magyarsággal. 2004-ben sem a társadalom volt megosztott, hanem a politikai elit. Szerencsére ma már úgy gondoljuk, annak kell magát kínosan éreznie, aki kimarad az egységes nemzetpolitikából, aki nem része annak. Ez a gondolkodás voltaképpen az új Európáról szól, arról, amelynek nem szabad feloldódnia egy univerzális, globalizált világban. Itt voltaképpen arról van szó, meg tudjuk-e tartani a keresztény Európa értékeit. Az jár jó úton, aki Brüsszeltől Kijevig, Oslótól Rómáig meri vállalni magyarságát, nem az ellen, hanem amellett harcol – magyarázta előadásában a miniszterelnöki megbízott.
Csóti György, a KJI igazgatója beszél, mellette Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Mucsi Géza, a nemzetpolitikai államtitkárság tanácsadója ül (Fotó: Marković Vladimir/Város RTV)
A KJI segítséget nyújt, jogi tanácsot, képviseletet szavatol, tipizálja azokat a jogsértéseket, amelyekkel különböző területeken találkoznak a magyarok, éppen ezért indokolt, bölcs döntés volt nyolc évvel ezelőtt az a határozat, hogy létre kell hozni a kisebbségi intézetet, állapította meg. Rámutatott arra, hogy Brüsszelben új intézményrendszer van kialakulóban, magyar bővítési biztos kerül pozícióba, meg kell adni a bizalmat ennek az új bizottságnak. Ennek ellenére, tette hozzá, oda kell figyelnünk Brüsszelre, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy Európa ne kerülhesse el a továbbiakban az őshonos kisebbségekkel való foglalkozást, ne tagadhassa meg a jogokat. Szili közölte, elkészült egy ötoldalas határozat az afrikai származású emberek alapvető jogairól. Azt üzente a neoliberális médiának: nem azzal van gondja, hogy ez a dokumentum megszületett, azzal van óriási problémája, hogy az őshonos kisebbség 55 millió európai tagja számára nem születhet meg hasonló joggarancia.
Fontos alapelveket kell Európának elfogadnia ahhoz, hogy megvalósuljanak az őshonos kisebbségi jogok: el kell fogadnia, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással, el kell ismerni a kollektív jogokat, s azt is, hogy egy adott állam területén élő kisebbségek államalkotó tényezőnek számítanak. Az új út fundamentumai ezek az elvek, értékelte Szili.
Mucsi Géza, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója elmondta, az identitás erősítésére, a családok támogatására és a gazdaságfejlesztésre koncentrál a nemzetpolitika, gyarapodó közösségeket kívánnak létrehozni. Mint mondta, ezt a célt szolgálják a kormányprogramok, pályázatok, gazdasági támogatások. 2010-hez képest megtízszereződött a nemzetpolitikára fordított költségvetési eszközök értéke. Kiemelt cél a magyar oktatás szavatolása a bölcsődétől a felsőoktatásig, ezt a célt szolgálta a sikeres Kárpát-medencei óvodafejlesztési program is. Vajdaság vonatkozásában az újvidéki Európa Kollégium megépülésére, a zentai gimnázium felújítására, óvodák, játszóterek felújítására emlékeztetett.
Csóti György, a KJI igazgatója egy összehangolt nemzetpolitika részeként beszélt a magyar kormánynak arról a törekvéséről, hogy európai szintű megélhetést szavatoljon a határon túl is, a Kisebbségi Jogvédő Intézet pedig megpróbál a jogbiztonságról gondoskodni. Elmondta, a nyelvhasználatra összpontosítanak, arra, hogy a határon túli magyarok élhessenek a törvény adta lehetőségekkel. Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában ma súlyos a határon túli magyarok helyzete, az elsőben fizikai létükben is veszélyeztetve vannak a közösség tagjai, mutatott rá. A konferencia céljáról szólva közölte: belső információcsere zajlik, kölcsönösen informálni akarják egymást az elért eredményekről, akár eredménytelenségekről, a nemzet ügye iránt elkötelezett szervezetek képviselői, s meghatározzák, melyek lehetnek a következő lépések az intézkedések sorában. Az egyik legfajsúlyosabb ügye ma az intézetnek a romániai Beke–Szőcs ügy előremozdítása, az ártatlanul bebörtönzött magyar fiatalok esete, számolt be. Vajdaságban a restitúciós folyamatra figyel most a KJI.
A konferencián a nemzet ügyét segítő kiemelkedő újságírói tevékenységért járó idei Európa-érmet is átadták. Az idei kitüntetett Bedő Zoltán újságíró, közíró, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke.
