Szoros az együttműködés Washington és Budapest között a családpolitikában is – jelentette ki Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára Washingtonban az MTI-nek, miután amerikai politikusokkal és kutatóintézetek vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Novák Katalin, aki a legutóbb januárban tárgyalt az amerikai fővárosban, kiemelte: olyan szoros együttműködés alakult ki a Trump-kormányzata és a magyar kormány között a családügyi területen is, amelyre korábban még soha nem volt példa.
„Soha nem volt példa arra sem, hogy az Egyesült Államok és Magyarország a családok támogatása, az emberi élet méltóságának megőrzése érdekében összefogjon, sőt, olyan nemzetközi kezdeményezést indítson útjára, amely több országot is megszólít” – utalt az államtitkár a januárban életre hívott Partnerség a Családokért nevű, magyar, lengyel, amerikai és brazil közös kezdeményezésre. Hangsúlyozta, hogy e kezdeményezés – amelyhez már több ország is csatlakozott – lehetővé teszi különböző nemzetközi szervezetekben, kiemelten az ENSZ-ben a közös fellépést és cselekvést a családok szerepének megőrzésében.
Novák Katalin emlékeztetett rá, hogy ezekről az értékekről és a család fontosságáról Donald Trump amerikai elnök is hangsúlyosan szólt, mind a kedden elmondott évértékelő beszédében, mind pedig a csütörtöki nemzetközi imareggelin. „Az elnök úgy fogalmazott: minden gyermek Isten ajándéka, és ismételten hangsúlyozta a még meg nem született gyermekek védelmének fontosságát is, s egyúttal vállalást tett a családi értékek, a családok segítése mellett” – idézte az amerikai elnököt Novák Katalin, aki emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államokban éppen most zajlik az édesanyáknak nyújtott támogatás, a fizetett gyermeknevelési szabadság bevezetése, amit nagy lépésnek minősített. Az államtitkár leszögezte: ez ügyben Magyarország előrébb jár. Tapasztalatairól beszámolva elmondta: „Meglepetéssel és elismeréssel találkozom, amikor meghallják, hogy Magyarországon három éven keresztül jár a gyermekgondozási segély (gyes), két évig a gyermekgondozási díj (gyed) és fél évig a csecsemőgondozási díj (csed). Ezek olyan időtartamú támogatások, amelyeket itt egyelőre el sem tudnak képzelni.”
„Nekünk ez lehetőséget teremt arra, hogy kicseréljük a tapasztalatainkat” – szögezte le Novák Katalin, kiemelve, hogy az amerikai kormányzat – „ az érdemi, komoly lépéseket tesz a családtámogatások terén, ráadásul ezeket szövetségi szinten teszi meg, vagyis az Egyesült Államok egészére érvényes normákat igyekszik lefektetni”. Egyik konkrét tárgyalását felidézve elmondta, hogy például Jeff Fortenberry republikánus képviselő kifejezett érdeklődést mutatott az élet- és a családvédelemmel foglalkozó magyar kisfilmek iránt. „Ilyen jellegű kisfilmeket szívesen készítenének itt is a választási kampányban, segítve a választási üzenetek megfogalmazását” – mondta el az Emmi államtitkára.
Mostani látogatása izgalmas elemének nevezte Novák Katalin, hogy olyan szellemi műhelyek vezető szakembereivel is egyeztetett, amelyek hangsúlyosan foglalkoznak demográfiai-családügyi kérdésekkel. Így például tárgyalt a konzervatív American Enterprise Institute szakembereivel, vagy a 2018 óta a Fehér Házban és a kormányzati szerveknél működő vallásügyi központok több igazgatójával is. „Mindenütt nagyon izgalmasnak tartották a magyar családügyi politikát” – jegyezte meg a tárgyalásokról, hozzátéve, amerikai partnerei felvetették, hogy immár az Egyesült Államokban sem elég magas a születésszám. „Amikor viszont meghallották, hogy Magyarországon 40 éves csúcson van a házasságkötések száma és több mint 20 százalékkal emelkedett a gyermekvállalási kedv az elmúlt tíz évben, bizony felkapták a fejüket. Kivált, hogy arról is tájékoztattam: emellett a magyar gazdasági teljesítmény az Egyesült Államokéhoz hasonlóan jó, rekordalacsony szinten van a munkanélküliség, folyamatosan javulnak a gazdasági mutatóink, a gazdasági növekedésünk az európai átlagot meghaladó mértékű” – mondta Novák Katalin.
Az államtitkár súlyos problémának nevezte, hogy Európában az elmúlt évtizedekben nem foglalkoztak a demográfiai kihívásokkal, az elöregedő társadalmakkal, a csökkenő születésszámmal, azzal, hogy – mint fogalmazott – „Európában ma már nincs egyetlen olyan ország sem, amely képes lenne a saját erejéből történő önfenntartásra, hiszen mindenhol kicsiny a gyermekvállalási kedv”. Aggasztónak nevezte, hogy mintha egyes európai országok inkább a migrációs megoldást preferálnák, és nem azt, hogyan lehetne a fiatalok családalapítását, gyermekvállalását segíteni, ugyanakkor örömtelinek minősítette, hogy az Európai Unióban is megjelent – most először – egy olyan alelnöki pozíció, amely kifejezetten a demográfiai kérdések megoldásával foglalkozik.