Továbbra sem a magyar kormányon múlik, hogy visszatérjenek a jó magyar–ukrán viszonyhoz, írta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szombaton Facebook-oldalán az ukrán nyelvtörvény ügyében. A miniszter arra reagált, hogy Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter pénteki kijevi találkozójuk után azt közölte, egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek azok közül, amelyeket Szijjártó Péter tárgyalásukon ismertetett vele. Szijjártó Péter a közösségi oldalon azt írta, az ukrán oktatási miniszter pénteken több tanú – köztük az ukrán külügyminiszter – előtt megígérte, hogy hamarosan találkozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőségével és egyeztet velük a javaslatokról. „Remélem, tartja a szavát. A jó viszonyhoz való visszatérés tehát továbbra sem rajtunk múlik” – hangsúlyozta bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter kijevi látogatásán az ukrán nyelv kisebbségi oktatására és a kárpátaljai magyarok anyanyelvének egyidejű megőrzésének lehetőségére vonatkozó magyar javaslatról tájékoztatta ukrán tárgyalópartnereit. Az ukrán miniszter tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter két javaslatot tett. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak minden tantárgyat. Az ukrán miniszter ennek kapcsán közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán jogszabály értelmében ebbe a kategóriába azokat a népeket sorolják, amelyeknek nincs saját államuk – ide tartoznak például a krími tatárok –, így nyelvük, kultúrájuk megtartásához kiemelt támogatást kell kapniuk. A magyar kisebbséget, miután van anyaországa, nem sorolhatják át ebbe a kategóriába – közölte.
A másik javaslat úgy hangzott, hogy ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre fokozatosan, növelve ezzel az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hanem az ukránnyelvórák számát növeljék.
Hanna Novoszad szerint ezzel az a probléma, hogy mivel más tárgyak óraszáma nem csökken, ez jelentősen megemelné a magyar iskolákban tanuló diákok heti óraszámát. „Nálunk világosan meghatározott határai vannak annak, milyen mértékig terhelhetők a gyermekek. Ha ezt növeljük, az veszélyt jelent a gyermek egészségére. Mi biztosan nem lépjük át ezeket a határokat” – szögezte le Hanna Novaszad, aki ugyanakkor kedvezőnek értékelte, hogy lezárult a politikai vita az ukrajnai magyar nyelvű oktatás helyzetével kapcsolatban a két ország között, és már a gyakorlati megoldásról, a módszertanról folytatnak eszmecserét. „A találkozó fő témája az volt, hogy lezárjuk a nemzetiségi iskolák nyelvi kérdésével kapcsolatos politikai vitákat, és a tanárokkal, valamint a módszertan szakértőivel folytatott munkára összpontosítsunk. Ez nagyon fontos számunkra, mert a fő cél az, hogy minden ukrán gyermek, etnikai származásától függetlenül, magas szinten ismerje az államnyelvet” – fogalmazott az ukrán oktatási miniszter.
Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, annak, hogy Ukrajna nem akar engedni az oktatási és a nyelvtörvény ügyében, egyik oka az, hogy a lépés nagy belpolitikai vihart okozna. A szakértő kifejtette: az elmúlt 25 évben nem volt – az „ukránosítás tekintetében” – olyan törvény, mint a mostani oktatási, illetve a nyelvtörvény. Ha a kérdésben az ukrán kormány visszakozna, ez olyan súlyos belpolitikai helyzethez vezetne, amely akár egy harmadik forradalmat is okozhat. Ezért, ha van egyáltalán mozgástere a magyar kormánynak, hogy az ukrajnai magyar kisebbség ügyét segítse, akkor csakis a jelenleg hatályban lévő törvény keretein belül – tette hozzá Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa.
