A kormánynak világos válasza van a múlt hónapokban társadalmi vitákat kiváltó kérdésekben, ám annak nemzetközi és hazai képviseletéhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége – ezzel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Forrás: (MTI)
Gulyás Gergely a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyét, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárást, a börtönbiznisz, valamint a bírók függetlenségének kérdését említette. A politikus kijelentette: szinte minden üggyel kapcsolatban megjelennek a magukat jogvédőnek nevező, külföldről finanszírozott szervezetek, amelyek az elkövetők jogai mellett, nem az áldozatok jogai mellett állnak ki.
Megjegyezte: ezen szervezetek ráadásul a magyar közéletben is olyan politikai szereplőként vesznek részt, amelyhez hiányzik a legitimációjuk.
A kormány a konzultáció témaköreiről döntött, a konkrét kérdésekről azonban a jövő héten születik döntés.
A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek. A tervek szerint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba, a konzultáció májusban lezárulhat, így az eredmény tükrében még a tavaszi ülésszakban törvényeket alkothat a Ház.
A miniszter szerint a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Ugyancsak kérdésként merülhet fel, hogy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. Nem jobb-e egy valódi felzárkózás támogatása? – sorolta.
A „börtönbiznisz” kapcsán azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők, a miniszter szerint azonban nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak.
Az nem vitás kérdés, hogy jogerős ítéleteket be kell tartani – mondta, hozzátéve: az már vita kérdése lehet, hogy a büntetésüket töltők számára kell-e a magyar államnak egy nemzetközi gyakorlat, elsősorban a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata miatt fizetni. Hozzátette: Varga Judit igazságügyi miniszter várhatóan ebben a hónapban be fogja nyújtani a jogszabálymódosítást. Ebben az ügyben cél az, hogy a lehető leggyorsabban oldják meg a börtönzsúfoltság kérdését és semmilyen szükségtelen pénz kifizetésére a magyar költségvetésből ne kerülhessen sor – mondta.
A győri gyermekgyilkosságokat érintve azt vetette fel: megelőzhető-e az ilyen eset a szigorú büntetőpolitika nélkül? Ugyancsak kérdés, hogy ha bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekménynél nem megengedett a feltételes szabadságra bocsátás, indokolt-e annak biztosítása, ha valaki egy másik ember életére tör.
A bírák esetében hangsúlyozta: a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt – tette hozzá, azzal együtt: az összeférhetetlenség kérdését akár a bírák is támogathatják.
