A megújult Nemzeti alaptanterv (Nat) egyszerre XXI. századi, gyermekközpontú és hazafias szemléletű dokumentum – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A miniszter bejelentette, hogy elkészültek és az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a módosított Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek.
Kásler Miklós Takaró Mihály irodalomtörténésszel beszélget (Fotó: MTI)
Kásler Miklós újságírók előtt kiemelte: a megújult Nat szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját.
„A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi” – mondta.
Kiemelte: a módosított Nat és a csaknem ötven kerettanterv (ket) egységes rendszert alkot, utóbbiak meghatározzák a fejlesztési feladatokat, az ismereteket és a legfontosabb elsajátítandó fogalmakat témakörök szerint lebontva. A megújult Nat és a kerettantervek mintegy ezer észrevétel figyelembe vételével készültek el – jelezte a miniszter.
Kifejtette: a megújult Nat és a ket-ek csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát. A maximális óraszámtól további heti két tanórával csak a két tanítási nyelvű iskolákban, a sportiskolákban és az emelt szintű oktatást szervező intézményekben lehet eltérni. A nemzetiségi oktatásban három vagy négy tanórával nőhet a heti óraszám – tette hozzá a tárcavezető.
Kásler Miklós kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hosszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában. Eddig a tantárgyak éves időkeretének 10 százalékáról rendelkeztek saját döntésük alapján a pedagógusok, ez mostantól az új ket-eknél 20 százalékra nő – ismertette. Hozzátette: a cél az volt, hogy a ket-ekben részletezett ismereteket egy átlagos iskolában az alapóraszám 80 százalékában el lehessen sajátítani, a fennmaradó időt pedig a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra vagy a készségek fejlesztésére lehessen fordítani.
Rámutatott: a tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége – összhangban a szakmai szervezetek és a tanárok általános elvárásaival, és a társadalmi egyeztetésen megfogalmazott javaslatokkal.
Kásler Miklós közölte: az új kerettantervek modern pedagógiai, módszertani elvekre épültek, és az egyes kompetenciaterületek fejlesztése hangsúlyosabb, a tananyagok tartalma korszerűbb. Az új ket-ek minden tantárgy esetében azonos módon épülnek fel, megnevezik és tárgyalják a tanulás és a gondolkodás alapjait, a fogalmakat, az ismereteket, a fejlesztési feladatokat.
A magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem és az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel, válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, 1100 éves hagyományainak, gondolkodásmódja változásainak, történelmi tapasztalatainak megismertetését, megszerettetését – mutatott rá. A kortárs irodalom tanítására fordítható órakeretben a szaktanár szabadon dönthet a tanítandó szerzőkről, illetve művekről. A természettudományos tárgyak kerettantervei a gyakorlatban alkalmazható tudást, természettudományos gondolkodást középpontba állító úgynevezett „science-típusú” tananyagot határoznak meg.
Kitért arra is: szakirányú továbbtanulásnál fakultációs órák egészíthetik ki a tananyagot. Matematikából hangsúlyossá tették a mindennapi életben alkalmazható ismereteket. Nem szűnnek meg a korábban szabadon választható tárgyak kerettantervei sem – jelezte. Az iskolák továbbra is használhatják például a sakk, a filozófia, a honvédelmi ismeretek vagy a vitorlázás kerettanterveit.
Az emelt szintű oktatáshoz – szem előtt tartva a tanulói terhek csökkentését – nem készült központi kerettanterv, az iskolák saját profiljuk, és képzési arculatuk alapján alakíthatják ki tematikájukat. Minden évfolyamon heti két óra többletet vehetnek igénybe az intézmények – fűzte hozzá a tárcavezető.
