A nemzeti identitás és a kisebbségek védelmének fontosságát is hangsúlyozta Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott egy hétvégi konferencián Sopronban. A politikus rámutatott: a többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió jön létre, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek.
A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió jön létre, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek – emelte ki Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Sopronban. A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili az őshonos kisebbségek XXI. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket. Elmondta: Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.
Szili szerint öt alapelvet lenne fontos az EU-nak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Ezek: az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint az egy-egy ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotó elemei a szóban forgó államnak.
A miniszterelnöki megbízott kijelentette: érti a brit EU-kilépés (Brexit) utáni európai félelmeket, de rámutatott, hogy az Egyesült Európai Államoknak szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan EU, amely egy hétéves költségvetésben sem képes megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Kijelentette: Magyarország minden szomszédja területi integritását elismeri, de szeretnék elérni, hogy a magyar kisebbségek is élhessenek ugyanazokkal a jogokkal, ami Európában mindenkinek lehetséges a Feröer-szigetektől Dél-Tirolig.
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig ahhoz, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
Szili kiemelte: ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, tíz százalékuk őshonos kisebbség, öt százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól. Szili azonban sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.
A konferencia zárónapján lengyel, cseh, szlovák és dél-tiroli előadók többek között a visegrádi államok Európa védelmében tett lépéseiről, a fiatal cseh generáció jelenkorunkban betöltött helyéről, a nemzeti eszme és a liberalizmus összevetéséről, illetve a belső önrendelkezésről, mint a kisebbségvédelem és a regionális fejlesztés eszközéről beszéltek.
