Már csupán két hét választ el bennünket a trianoni békediktátum századik évfordulójától, ám amint tapasztalhattuk, a koronavírus-járvány elterelte a figyelmet az évfordulóról, a megemlékezések egy része is elmarad, illetve átkerül az online térbe. A nevezetes gyásznapon – ami a jobboldali kormány döntésével egyúttal a nemzeti összetartozás napja is – tervezték megnyitni Budapesten a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét az Országházzal szemben, és bár az emlékmű időre elkészült, a felavatása nem történhet meg június 4-én. Ez valószínűleg augusztus 20-án lesz.
Potápi Árpád János (Ótos András felvétele)
Ezekről a témákról kérdezte a Magyar Nemzet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt. A kedden megjelent interjúban az államtitkár emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy ez az idei év, a százéves évforduló okán, a nemzeti összetartozás éve legyen. A Magyar Állandó Értekezlet pedig elfogadta azt a javaslatukat, hogy az idén az erős magyar közösségek éve tematikus programsorozatot valósítsák meg.
„A két kezdeményezés kiegészíti egymást, és úgy terveztük, hogy a különböző rendezvényeket párhuzamosan szervezzük meg. Március közepén azonban kialakult a járványhelyzet, így az egész programsorozatot át kellett gondolnunk. Eredetileg szinte nem volt olyan magyar település, ahol valamilyen módon ne készültek volna a kerek évfordulóra, a határon túli városok, régiók is várták a megemlékezés lehetőségét, de sajnos közben kiderült, sehol nem lehet nagyobb rendezvényt tartani” – idézte a Magyar Nemzet Potápi Árpád Jánost, aki hozzáfűzte: „Az Országgyűlés ünnepi üléssel fog megemlékezni a százéves évfordulóról, a nemzetpolitikai államtitkárság pedig az online térbe viszi programjainak nagy részét.”
„Szentmiséket és istentiszteleteket viszont lehet majd tartani, ahol kisebb létszámban, de meg tudunk emlékezni a százéves évfordulóról ” – mondta, majd hozzáfűzte: „Feltett szándékunk volt azonban, hogy ne csak a békediktátumról, hanem az eltelt évszázadról, a megvalósult eredményekről és a sikerekről is szóljon ez a nap, amelyeknek köszönhetően ma is a legerősebb nemzet vagyunk a Kárpát-medencében, és a magyar államiság tovább tudott élni.”
Az elkövetkező tíz évre vonatkozó újságírói kérdésre az államtitkár azt prognosztizálta, hogy a turizmusban és a vendéglátásban vélhetően fel fog értékelődni a Kárpát-medence szerepe, az emberek még inkább felfedezik majd, hogy itthon, Erdélyben vagy éppen a Felvidéken mennyi érték van.
„A magyar nemzetpolitika csak akkor lehet sikeres a következő tíz évben is, ha a kormány és a közvélemény támogatását élvezve, a különböző nemzetrészek a céljaikat közösen tudják megfogalmazni és elérni. A külhoni magyarságban pedig egység kell, a politikai szembenállást félre kell tenni” – vélekedett az interjú zárómondatában a nemzetpolitikai államtitkár.
