A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az Európai Bizottságnak a Termőföldtől az Asztalig elnevezésű, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiájában foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel – közölte a NAK csütörtökön az MTI-vel.
A stratégia 2030-ig a növényvédőszer-használat 50 százalékos csökkentését irányozza elő (Fotó: MTI)
A közlemény szerint Stella Kyriakides, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa szerdán ismertette, hogy az Európai Bizottság milyen célokat kíván megvalósítani 2030-ig a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérés és a biológiai sokféleség védelme érdekében.
A stratégiában szerepel többek között, hogy 2030-ig a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágya alkalmazását pedig 20 százalékkal kell csökkenteni. Az antibiotikumok használatánál szintén egy 50 százalékos vágást irányoznak elő, emellett a fenntarthatóság jegyében felül fogják vizsgálni az állatjóléti szabályozást is. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek nagyságát pedig 25 százalékra kívánják emelni az EU-ban, a jelenlegi 8 százalékról.
A NAK szerint az is problémát jelent, hogy a tagállamok az agrártámogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni, ugyanis az Európai Bizottság kiemelten fogja kezelni, hogy a tagországok által a lehívható agrártámogatások felhasználásáról készített stratégiai tervei megfelelnek-e a Termőföldtől az Asztalig stratégiában foglaltaknak.
Az Agrárkamara fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát, a köztestület azonban úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen célok éppen ellenkezőleg hathatnak.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy míg a szerdán bemutatott, hatástanulmányok elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok és súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, addig a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomonkövethetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
