A közép-európai népek egyre inkább felismerik, hogy csak összefogással, egymás segítségében bízva tudnak megkapaszkodni, és így tudnak majd a 21. század történelmi kihívásaira közösen válaszolni - mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Horvátországban, a pulai haditengerészeti temetőben, az első világháborúban hősi halált halt magyar tengerészek emléknapján.
Potápi Árpád János (Ótos András felvétele)
Ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy mai Petőfi híd lábánál korábban állt egy magyar tengerészeti emlékmű Budapesten, amely emlékmű a fiumei tornyot formázta. Ennél az emlékműnél tudtak évről évre megemlékezni a magyar katonák azokra a haditengerészekre, akik az első világháborúban, vagy azt megelőző időszakban áldozták életüket a hazáért.
Mint mondta, ezt az emlékművet a kommunista hatalom lebontotta, és így nem volt hol fejet hajtani a következő évtizedekben.
"2017 óta tudunk újra emlékezni, mert van egy olyan hely - a horvát barátainknak köszönhetően - ahol ezt meg tudjuk tenni" - hangsúlyozta.
Kiemelte: ma emlékeznek a Szent István csatahajó elsüllyedésnek napjára is, az Osztrák-Magyar Monarchia talán leggrandiózusabb építményére, amelyet hasonlóan más nagy hajókhoz abban az időben, elsülyeszthetetlennek ítéltek meg.
"Emlékezünk nem csak azokra a tengerészekre, akik nemzetiségüktől függetlenül ezen a csatahajón szolgáltak, hanem emlékezünk arra a 27 ezer magyar tengerészre is, akik az első világháborúban Magyarországot illetve a monarchia seregét szolgálták" - tette hozzá.
Amikor nemzeti összetartozás napjáról és trianoni békediktátumról beszélünk, akkor tudni kell azt is, hogy ezzel nem csak Magyarország területe csökkent, hanem megszűnt egy közös országnak, egy közös államnak a léte is - mondta hozzátéve, hogy a magyarok és horvátok ezt megelőzően több mint nyolcszáz éven keresztül éltek együtt.
"A két ország történelme közös volt, és olyan közös történelmi személyeink voltak, mint a Berényiek, a Batthyányak, a Nádasdyak, a Subicsok, a Frangepánok vagy a Zrínyiek, aki nem csak Horvátországot védték, hanem egyúttal Magyarországot is" - magyarázta.
Úgy vélte: a 20. század bár veszteség volt, közösen azért kell tenni, hogy a 21. század nyertes évszázad legyen. Egymás segítve, egymással összefogva, a nemzeti identitást megőrizve kell közösen közép-európainak, európaiaknak lenni, hiszen a történelmi kihívásokat csak összefogással lehet leküzdeni - fogalmazott.
A Szent István csatahajó elsüllyedésének 90. évfordulóján, 2008 októberében magyar búvárok emléktáblát helyeztek el a csatahajó maradványainál. A magyar ipar- és hadtörténet kiemelkedő alkotása a nyílt tengeren, 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fordulva fekszik a hullámsírban. Felkutatására több expedíció is indult, roncsait az 1970-es években jugoszláv búvárok derítették fel. Az utóbbi több mint két évtizedben a hajóroncsot magyar búvárok több alkalommal (1994, 2008) is átkutatták, de állapota és a kiemelés költségei miatt alig van rá remény, hogy valaha is a felszínre kerüljön. A hajó elsüllyesztésénél 89 magyar tengerész vesztette életét a hullámsírban.
Az emléktábla felállítását tizenhárom évvel ezelőtt helyi magyarok kezdeményezték. Az Országgyűlés 2017-ben június 10-ét a magyar hősi halott haditengerészek emléknapjává nevezte ki, és kötelezte a kormányt, hogy állítson emlékművet a pulai haditengerészeti temetőben. Ez emléktáblát még abban az évben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel.
