A magyar kormány az elmúlt tíz évben mindent megtett annak érdekében, hogy azok a magyarok, akik nem a mai Magyarország területén élnek, érezzek, hogy van egy anyaországuk. Érezzék, hogy van egy olyan felelős kormányuk, amely az ő sorsukkal is foglakozik, amely minden olyan lehetőséget megad nekik, amellyel Magyarországon rendelkeznének – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a drávaszögi Várdarócon.
Az államtitkár köszöntőt mondott a helyi magyar tájház felújított részének avatási ünnepségén. Beszédében emlékeztetett, hogy néhány száz kilométerre délebbre, Szarajevóban, pontosan 106 évvel ezelőtt meggyilkolták az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Így nemcsak a Monarchia, hanem a Monarchiával szövetséges és szemben álló országok is belesodródtak az első világháborúba. Ennek a háborúnak lett a következménye a magyarok számára, hogy feldarabolták az országukat 1920. június 4-én – tette hozzá.
„Nemcsak a történelmi tájaink, így a Drávaszög is, hanem a magyar nemzet egyharmada a határon kívülre került. Azóta Magyarországnak nemcsak a Magyarországon élőkkel, hanem a határon túli magyarokkal is foglalkoznia kell” – hangsúlyozta.
Horvátországban július 5-én előrehozott parlamenti választást tartanak. Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével (HMDK) közösen cselekedtek.
„Bármilyen problémájuk, örömük, sikerük volt, volt kinek elmondaniuk, számíthattak a segítségünkre” – fogalmazott, továbbá arra kérte az egybegyűlteket, hogy minél többen menjenek el szavazni.
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, korábbi parlamenti képviselő munkáját bizonyítja, hogy egyedüli jelöltként indul a választáson. Ennek ellenére mindenki segítségére szükség lesz, hogy a választás sikeres legyen, hogy minél több szavazóval a háta mögött kerüljön be ismét a törvényhozásba – mondta az államtitkár.
Kiemelte: ez nem egy tét nélküli választás, ezért mindenkire szükség van. A Vajdaságban június 21-én voltak a választások, ott is összefogtak a magyarok, és megmutatták, hogy bár számukat tekintve nincsenek sokan – itt pedig még kevesebben vannak –, de van súlyuk, és politikai tényezőnek számítanak.
„Fontos, hogy az a munka, amely az előző években megkezdődött, a következő években is folytatódjon” – hangoztatta.
A reformáció bölcsőjének tartott Drávaszögben, Laskón élt Sztárai Mihály 1544-től hét esztendőn keresztül. Szlavóniában és Drávaszögben 120 protestáns gyülekezetet alapított. Ő indította el a reformáció magyar zsoltárkultuszát. A reformáció iskolateremtő törekvésének köszönhetően a 16–17. században Darócnak már volt iskolája.
Az iskola korábban államosított épületét a református egyház 2011-ben visszakapta. A HMDK az egyházzal kötött szerződés alapján harminc évre megkapta az épület használati jogát, és anyaországi segítséggel megkezdte a felújítását.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2011–2017 között 24 millió forintot biztosított a tájház, valamint iskolatörténeti kiállítás kialakítására. A felújítás következő fázisát a horvát költségvetésből finanszírozza a magyar szervezet.
