A szíriai belháború harmadik évfordulóján Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a közel-keleti ország belső konfliktusának lezárásáért. Moszkva és Washington kezdeményezésére (az ENSZ égisze alatt) idén már két nemzetközi Szíria-békekonferenciát tartottak Svájcban, de a szemben állókat nem sikerült megbékíteni.
A háború gyermekáldozataival való együttérzésük jeleként Szöulban dél-koreai egyetemisták gyertyákkal és egy óriásmolinóval emlékeztek meg a szíriai polgárháború harmadik éves évfordulójáról (Fotó: Beta/AP)
A szíriai kormány és az ellene harcolók képviselői részvételével februárban tartott második (genfi) találkozó óta megmerevedtek az álláspontok. A világszervezet főtitkára elsősorban azért sürgeti a nagyhatalmakat, mert az eddig tartott két béketárgyalást is ők kényszerítették ki. És persze azért, mert szeretné, ha mielőbb véget érne a háború.
A harcok 2011 március derekán kezdődtek azt követően, hogy kudarcba fulladt a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere elleni népfelkelés. A demonstrálókat szétverte a rendőrség és a hadsereg. Az arab tavasz mintájára szervezett, majd kudarcba fulladt szíriai diktátorbuktató kísérlet ezután rendszerellenes lázadássá, nem sokkal később véres és egyre kegyetlenebb polgárháborúvá fajult, amelynek három év után sem látszik a vége.
A polgárháború Aszad erői és a rezsimje megdöntéséért harcolók között dúl, de a konfliktusnak vallási, regionális és nemzetközi vetületei is vannak. A válságban Damaszkusz mellé állt Oroszország, Kína, Irán és a síita radikális (mások szerint terrorista) fegyveres szervezet, a libanoni Hezbollah is. A szunnita országok, így például Szaúd-Arábia, Katar vagy Törökország az Aszad-rezsim ellen harcoló felkelők pártján állnak, pénzzel és fegyverekkel segítenek nekik. A nyugati országok, közöttük az USA, Nagy-Britannia, vagy Franciaország kezdettől fogva a lázadókat támogatják, bár az utóbbi időben Aszaddal is keresik a kapcsolatot.
Közben az öldöklés folytatódik, az áldozatok száma nő, a pusztítás egyre nagyobb. Damaszkusz szerint a három éve zajló háború több mint húszmilliárd dollár gazdasági, anyagi és egyéb kárt okozott az országnak.
Az ENSZ egy ideje már nyilvántartást sem vezet a szíriai belharcok halálos áldozatainak a számáról, mert megbízható adatokhoz szinte lehetetlen hozzájutni. Az viszont biztos, hogy a vérontásnak egyre több az áldozata. Becslések szerint eddig már legalább 140 ezren haltak meg a harcokban, és csaknem 6,5 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. Más források 9,5 millióra teszik a menekültek számát a mintegy húszmillió lakosú országban. Az otthonukat elhagyni kényszerülők egy része Szírián belül próbál nyugalmasabb helyet találni, másik részük külföldre ment. Sokan a szomszédos országokban létesített menekülttáborokban húzták meg magukat. A táborok egy részében rendkívül mostoha körülmények között élnek.
A menekültek csaknem fele gyerek, többségük 11 évesnél fiatalabb. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) épp a napokban hívta fel a figyelmet a szenvedéseikre. Az UNICEF szerint a szíriai háború leginkább a gyerekeket sújtja, közülük csaknem 5,5 millió szenvedte meg a válságot. A harcokban több mint tízezer gyermek halt meg, sokszor úgy, hogy orvlövészek végeztek velük. A többiek „csak” megsérültek, vagy elvesztették szüleiket, otthonukat.
Az ENSZ-jelentés hangsúlyozza, hogy jelenleg mintegy egymillió gyermek él ostromlott területen, ahova csak ritkán jut el humanitárius segítség. A világszervezet korábban már arra is figyelmeztetett, hogy a szíriai lakosság felét humanitárius katasztrófa fenyegeti.
