Látványos akcióval válaszoltak a fegyveres bandák a líbiai kormány minap meghirdetett terrorellenes hadjáratára. Rakétákat lőttek ki az ország fővárosának nemzetközi repülőterére, komoly kárt okozva az egyik kifutópályán. Emiatt a hét végén a járatokat át kellett irányítani az egyik katonai repülőtérre.
Az incidens arra utal, hogy a kormány továbbra is képtelen ellenőrzése alatt tartani azokat a fegyveres milíciákat és bandákat, amelyek 2011-ben részt vettek Moammer Kadhafi akkori diktátor-elnök és rezsimjének megbuktatásában. Azóta is győztesként ünneplik magukat, és úgy is viselkednek: megtartva fegyvereiket, saját hatalmukat és befolyásukat igyekeznek erősíteni, illetve fenntartani.
Az országot emiatt évek óta káosz és instabilitás jellemzi. Fegyveres csoportok uralják Líbia különböző térségeit, a fővárosban, Tripoliban szintén komoly hatalommal rendelkeznek. Kelet-Líbiát pedig már teljesen ellenőrzésük alá vonták. A térség nagyvárosaiban, de elsősorban Bengáziban és Szirtben, egyre aktívabbak az Anszár as-Saría iszlamista csoport tagjai is, akikkel szemben a kormány teljesen tehetetlen.
A fegyveres bandák saját kezükbe vennék az olajkereskedelmet is. Nemrég egy egész tanker kőolajat raboltak el és adtak el (36 millió dollárért), ami miatt a líbiai parlament március 11-én megvonta a bizalmat Ali Zeidan miniszterelnöktől. A mintegy kétszázezer tonna állami tulajdonú nyers kőolajat szállító hajót a felkelők motorcsónakjai kísérték ki a nemzetközi vizekre, s közben kisebb tűzpárbajba keveredtek a líbiai haditengerészettel. A líbiai kormány kérésére később amerikai kommandósok – Ciprus partjaitól délre – elfoglalták a tankert, és visszairányították Tripoli kikötőjébe, ahová vasárnap meg is érkezett.
A keleti országrészben a hatalom Ibrahim Dzsatran kezében van. A hadúr a Kadhafi megdöntéséért folytatott sikeres harc befejezése után az állam szolgálatába állt. Később azonban szembefordult a gyenge központi kormánnyal. A keleti országrésznek, amelyet a fegyveresek és helyiek többsége már csak az ókorban használatos nevén, vagyis Kireneikaként emleget, autonómiát követel. Arra is rá akarja kényszeríteni Tripolit, hogy az olajbevételekből nagyobb részesedést biztosítson a keleti országrésznek, amely tavaly novemberben saját regionális kormányt alakított. Kireneika területe a 20. század derekán különleges jogokkal rendelkezett, amelyeket a Kadhafi ezredes vezette sikeres (1969-es) katonai puccs után az új hatalom megszűntetett.
A nemrég menesztett Zeidan miniszterelnököt és kormányát gyakran bírálták Líbiában, amiért nem tudta megtörni a 2011 óta működő önálló fegyveres csoportokat és milíciákat. Az irreguláris csapatok erejéről és hatalmáról az exkormányfő is meggyőződhetett, amikor tavaly ősszel a fővárosban egy időre ismeretlen fegyveresek foglyul ejtették.
A helyét nemrég elfoglaló Abdalláh asz-Száni ideiglenes kormányfő múlt hét derekán hirdetett háborút az országot sújtó terrorizmus ellen. A harchoz a nemzetközi közösség segítségét is kérte, hiszen a központi hatalom és a hadsereg, illetve az állam rendfenntartó erői gyengék, széttöredezettek, s ezért minimális erőt képviselnek.
A kormány ugyancsak ingatag lábakon áll, sőt még mindig ideiglenes jelleggel működik. Az átmeneti kormánynak egyébként már február 7-én fel kellett volna oszlatnia magát, de a csaknem 41 évig tartó Kadhafi-uralom megdöntése után felvázolt rendezési terv akadozása miatt erre még mindig nem kerülhetett sor.
