Ferenc pápa nemrég arra kérte az olasz maffiózókat, hogy térjenek meg. Egyik érve az volt, hogy a piszkos üzletekből, a bűncselekményekből származó, vérrel áztatott hatalmukat és pénzüket nem vihetik magukkal a túlvilágra. Nem tudni, milyen visszhangra talált a pápai üzenet a szervezett bűnözés és alvilág köreiben. Annyi azonban sejthető, hogy a bűnbandák nem szívesen válnának meg evilági hatalmuktól, vagyonuktól, amiért már valóban nagyon sok vér folyt. Ráadásul a maffia olyan nagy befolyásra tett szert Olaszországban, sőt sokfelé külföldön is, amelyet nem szívesen adna fel.
Az EU-tagországok rendőrségi együttműködését segítő legfontosabb központi szervezet, az Europol szerint a maffia jelenti a legnagyobb alvilági fenyegetést Európa biztonságára. Talán nem véletlen ez a megállapítás, hiszen az alvilági szervezetet mindenekelőtt a hatalom iránti vágy mozgatja. A minél nagyobb gazdagság megszerzése szintén fontos számára, de nem ez az elsődleges szempont.
A világ legismertebb alvilági szervezete alighanem a szicíliai maffia, amelynek leghírhedtebb képviselője a Cosa Nostra. Az olaszországi bűnszervezetek közül sokáig épp a Cosa Nostra volt a legerősebb, de az elmúlt tíz évben a helyét a calabriai (szintén déli) gyökerű ’Ndrangheta vette át. A Nápoly környéki Camorra szintén az ismertebbek és a legrettegettebbek közé tartozik. Egyik különlegessége, hogy a két nagy vetélytárstól eltérően a szervezet főnökei (keresztapái) szeretik a fényűző életet. A ’Ndranghetát már a világ legveszélyesebb alvilági bandái közé sorolják a szakértők.
Mindegyik szervezet több országban is jelen van, nemzetközi hálózatként működnek. Törvénytelen és törvényes üzletekben egyaránt részt vesznek. Utóbbiakban akár úgy is, hogy jó nevű, de nehézségekkel küszködő cégeknek – például az építőiparban – pénzt ajánlanak, illetve adnak. Cserébe saját emberüket ültetik a vezetői székbe, s kezdődhet a munka.
Az utóbbi időben a maffia szemet vetett a zöld beruházásokra is. Egyre többször fektet be szélerőművekbe, környezetvédelembe, mert így akár óriási támogatásokhoz juthat. Az EU ugyanis jó sokat áldoz a környezetvédelemre, pályázni pedig a szemfüles maffiáknak is szabad, ha valamelyik legális cégük mögé bújnak.
A szervezett bűnözés óriási összegeket mozgat meg Olaszországban. A maffia éves összköltségvetése 200 milliárd eurónál is nagyobb lehet. Ez az összeg pedig jóval meghaladja az EU idei összköltségvetését, amely az Európai Parlament döntése szerint – a tényleges kifizetésekkel és a pénzügyi kötelezettségvállalásokkal együtt – „csak” 142,6 milliárd euró. Az olasz külügyminisztérium szerint a pénz nagy részét, vagyis csaknem kilencven százalékát a maffiák az országhatáron túl fektetik be, s csak a maradékkal gazdálkodnak Olaszországban.
A ’Ndrangheta tavalyi forgalma úgy 50-55 milliárd euró között volt. A bevétele főként kábítószer-kereskedelemből és hulladékfeldolgozásból származott, de (uniós) pályázati pénzeket is megszerzett. A pénzmosásban is jól feltalálta magát, sőt az illegális szemétlerakásból is szép hasznot húzott. A zsarolásokból és uzsorakölcsönökből szintén bezsebelt néhány milliárdot, a szerencsejáték és a sikkasztási műveletek ugyancsak pénzt hoztak a konyhára. Illegális fegyvereladásból, prostitúcióból, emberkereskedelemből és egyéb gyanús üzelmekből közel egymilliárd eurót kasszírozott a szervezet.
Az alvilági üzletmenetet elemző Demoskopika kutatóintézet úgy véli, hogy a ’Ndrangheta forgalma tavaly elérte az éves olasz bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát. (Ez azért nem is olyan rossz teljesítmény, hiszen az olasz gazdaság az EU-ban és a világon is a legerősebbek közé tartozik.) Az intézet elemzéséből kiderül az is, hogy a legnagyobb olasz bűnszervezet mintegy harminc országban van jelen, csaknem hatvanezer emberével.
