Az ókori irodalom két nagyszerű szerzője, a drámáiról ismert, görög Aiszkhülosz és a költészetben jeleskedő római Horatius is a kedvencei közé tartozik Michael D. Higgins írországi költőnek. A hetvenhárom éves művész – a 2011 ősze óta betöltött főállása, vagyis az Ír Köztársaság államfői tisztsége miatt – az utóbbi években valószínűleg kevesebb időt szakíthat a versekre, de a múlt héten egész biztosan történelmet írt.
Károly herceg (Prince Charles of Walles) és Michael D. Higgins Londonba érkezése után szívélyesen cseveg (Fotó: Beta/AP)
Igaz, nem a költészet szabályai szerint, hanem egy látogatással, amelynek a helyszíne az Egyesült Királyság volt, az az ország, amely évszázadokig uralta Írországot. Az írek csak 1922-ben szabadultak meg végleg a brit fennhatóságtól. Ír államfő azóta be nem tette a lábát az Egyesült Királyságba. A két ország viszonya évtizedekig ellenséges és feszült volt. Az írek sehogy sem tudták megbocsátani az angoloknak, hogy évszázadokig kíméletlenül bántak velük, s kegyetlenül kiszipolyozták őket.
Még a II. világháborúban sem álltak a britek mellé. A háborúban Írország inkább a semlegességet választotta, sőt arra is akadt bőven példa, hogy inkább Hitlerékkel szimpatizált. (Douglas Hyde ír elnök és Éamon de Valera kormányfő 1945-ben még részvétet is nyilvánított a német nagykövetnek Hitler halála miatt.) Mindezt főként azért, mert nem akart szövetségre lépni az ősellenségének tartott Nagy-Britanniával, amely abban az időben hivatalosan még el sem ismerte Írországot. London csak 1945-ben szánta rá magát erre.
Írország ennek ellenére még hosszú ideig nem barátkozott az Egyesült Királysággal. Ráadásul 1945 után szigorúan megbüntette, meghurcolta, kiközösítette és hátrányosan megkülönböztette azt a mintegy ötezer ír katonát, akik a háborúban átszöktek a brit hadseregbe, hogy Hitler és csatlósai ellen harcoljanak. Az ír háborús veteránokat a hatóságok otthon csak dezertőrökként emlegették. Hivatalos megítélésük csak az utóbbi években változott meg, elsősorban azután, hogy az ír kormány 2012-ben bocsánatot kért tőlük.
A látványos és gyökeres fordulat a veteránok megítélésében, illetve Dublin történelemszemléletében szorosan összefügg a brit–ír viszonyban bekövetkezett kedvező változásokkal, amelyeknek első jeleit bő másfél évtizede lehetett érzékelni. A megbékélés és a két ország közeledése érdekében azóta mindkét fél tett gesztusokat és konkrét lépéseket is.
Az igazi áttörést azonban II. Erzsébet angol királynő 2011-es hivatalos írországi látogatása hozta meg. Az ír függetlenség elnyerése óta ő az első brit uralkodó, aki felkereste a szomszédos szigetországot. A történelmi megbékélés céljából utazott Írországba, és ennek érdekében rendkívüli gesztusokat tett. Beszédében mély együttérzését fejezte ki a múltbeli brit–ír ellenségeskedések okozta fájdalmak elszenvedőinek. Mary McAleese akkori ír államfővel közösen koszorút is elhelyezett azon az emlékhelyen, amelyet a brit uralom elleni több évszázados ír függetlenségi harc áldozatainak tiszteletére alakítottak ki Dublinban.
A múlt héten az Egyesült Királyságba látogató ír elnök-költő szintén több megbékélési gesztust tett. Londonban nem csak történelminek minősítették a szomszédos országból elsőként hivatalos (állami) látogatásra érkezett elnök útját, hanem az egész eseményt is úgy kezelték. Négynapos vendégsége alatt Higginst fogadta, de legalábbis találkozott vele mindenki, aki számít a brit politikában: II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg, a trónörökös, Károly walesi herceg, David Cameron miniszterelnök, Boris Johnson, London polgármestere… A parlament mindkét házának tagjai is találkoztak a ritka vendéggel.
Az eddig egyedülálló ír államfői vizit egyértelműen a két ország – nagyon sokáig elhúzódott – megbékélési folyamatának kiteljesedését jelképezi. Higginsszel elsőként az idén 88 éves királynő találkozott, s a brit uralkodóház látta vendégül a királyi pár legfontosabb rezidenciáján, a London nyugati határában található windsori kastélyban. Ez példátlan fejlemény a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében.
A vendéglátó II. Erzsébet királynő az ír elnök tiszteletére adott díszebéden meg is jegyezte, hogy a két nép „jó és bizalomra méltó szomszédokká és jobb barátokká” lettek. Michael D. Higgins ír államfő utalt ugyan a múltból fakadó problémákra, de a hangsúlyt inkább arra helyezte, hogy „teljes szívből” üdvözölje „a mai valóság számottevő eredményeit, a kölcsönös tiszteletet, a barátságot és az együttműködést, amely a két ország között létezik”.
