A Venezuelában bő két hónapja tartó kormányellenes tüntetések hatására párbeszédet kezdtek a hatalom, és az elégedetlenek tömegeit képviselő (egyetemista) csoportok, illetve ellenzéki pártok képviselői. Fő céljuk a feszültség csillapítása és a súlyosbodó problémák kezelése. Az új, immár második egyeztetést a tervek szerint ma tartják a fővárosban, Caracasban.
Ellenzéki egyetemisták Caracasban egy óriásparittyát húznak ki, amellyel a rendőröket utcakövekkel lövik. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy Maduro elnök – mindeddig – nem volt hajlandó tárgyalni az ellenzékiekkel (Fotó: Beta/AP)
A dél-amerikai ország több nagyvárosában, beleértve Caracast is, egymást érik a tömegmegmozdulások, amelyek résztvevői Nicolás Maduro államfő, és a kormány távozását követelik. A tüntetők és az ellenzék ugyanis a politikai vezetést hibáztatja az országot már jó ideje fojtogató problémákért. Elsősorban azt róják fel a hatalomnak, hogy téves politikája következtében az ország súlyos gazdasági válságba sodródott, továbbra is magas a bűnözés (a romló közbiztonság miatt), az infláció, és – az erősen importfüggő Venezuelában – szinte állandó hiány van alapvető élelmiszerek, valamint közfogyasztási termékekből.
A demonstrálók a korrupció, a tüntetőkkel szembeni brutális karhatalmi fellépés, és az elhibázott gazdaságpolitika ellen is tiltakoznak. Azzal vádolják a kormányzatot, hogy diktatúrát épített ki. Az ellenzék úgy véli, hogy a néhai Hugo Chávez elnök által 14 éve bevezetett atyáskodó állammodell és szocialista programok megbuktak, ezért ideje lenne gyökeresen átalakítani Venezuelát, különben csődbe jut.
Az utcai tüntetések sokszor erőszakba és zavargásokba torkolltak, s az utóbbi tíz év legnagyobb politikai válságához vezettek a kőolajban rendkívül gazdag országban. A zűrzavarért, s az utcai összetűzésekért a hatalom és a demonstrálók egymást vádolják. A megmozdulásokban (hivatalosan) már legalább 39-en életüket vesztették. (Nem hivatalos adatok szerint több mint ötvenen). A halálos áldozatok között vannak rendőrök és biztonságiak, ellenzéki aktivisták és kormánypárti tüntetők is. A sérültek száma eléri a hatszázat, a letartóztatottaké pedig a 2200-at, akik közül több mint százat börtönbe csuktak. Rács mögé került az ellenzék egyik közismert és népszerű vezetője, Leopoldo López is.
Az utcákon állandósult az erőszak. A tüntetők közül sokat vertek meg a rendőrök, a katonák, vagy a kormány megbízásából működő félkatonai csoportok; több tiltakozót pedig ismeretlenek elraboltak. A demonstrálók szintén sokszor folyamodtak erőszakhoz.
John Kerry amerikai külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy Venezuela kormánya terrorkampányt folytat a lakosság ellen. Válaszként Caracas fasisztának és az Egyesült Államok bérenceinek bélyegezte az ellenzéki tüntetőket, s a múlt hét derekáig szóba sem akart állni velük. Maduro elnök nemrég még azzal vádolta Barack Obama amerikai elnököt, hogy ukrajnai mintára „lassított puccsot” akar végrehajtani Venezuelában. Szerinte az USA rá akarja tenni a kezét a venezuelai kőolajkészletekre.
Ilyen előzmények után már az is óriási előrelépés, hogy a kormány és az ellenzék képviselői találkoztak, majd hat órán át beszéltek egymással. Maduro közölte: egy vita- és párbeszédsorozat kezdődik a problémákról, de tárgyalásokról szó sem lehet. A múlt csütörtökön tartott első megbeszélés után kifejezte reményét, hogy a mai találkozókon sikerül kidolgozni az ország alapvető problémáinak megoldását szolgáló stratégiát.
Henrique Capriles, az ellenzéki pártok koalíciójának, a Demokratikus Egység Kerekasztalának (MUD) a vezetője, Maduro fő ellenfele a tavaly áprilisi elnökválasztáson, szintén békülékeny hangot ütött meg. Utalva Venezuela kritikus helyzetére, erőteljesen szorgalmazta a párbeszéd folytatását, hogy elkerüljék a társadalmi robbanást.
A visszafogott nyilatkozatok ellenére sok ellenzéki nem hisz a hatalomnak, amely az ellenőrzött közszolgálati médián keresztül mindent rózsaszínben tüntet föl Venezueláról. A bírálók szerint a kormány szándékai komolytalanok, ezért az ellenzék nagy része továbbra is bizalmatlan a rezsimmel szemben.
A párbeszéd megkezdése ellenére a tüntetők új tiltakozási formát is kiötlöttek. Helyszínként nem az utcát választották, hanem a Twittert, amelyen (fél)meztelen képükkel, és melléjük kanyarított rövid szöveggel kampányolnak a hatalom ellen. A meztelen tiltakozási hullámot egy múlt heti videófelvétel indította el, amelyen álarcosok fiatal tüntetőkről rángatják le a ruhát, majd agyba-főbe verik őket.
