Fölényesen nyerte Abdelazíz Bouteflika az algériai elnökválasztást. Az 1999 óta hivatalban lévő, súlyos beteg államfő – hivatalos közlés szerint – földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s ezzel maga mögé utasította öt választási ellenfelét. A múlt hét végén tartott voksoláson a választók 81,5 százaléka támogatta.
A tolószékbe kényszerült, 77 éves, súlyos beteg államfő újra elsöprő győzelmet aratott (Fotó: Beta/AP)
Győzelmét azonban sokkal inkább annak köszönheti, hogy a hadsereg, a titkosszolgálat és az egész államapparátus is mögötte sorakozott fel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a függetlenség 1962-es elnyerése óta Algériában az államfő a hadsereg, a védelmi tárca és a titkosszolgálat irányítója is.
Ilyen „hátszéllel” a 77 éves elnök eleve a választás legesélyesebb jelöltje volt a közel negyven millió lakosú észak-afrikai országban. Még az sem akadályozta meg célkitűzése megvalósításában, hogy egy tavalyi szélütés következtében jelentősen csökkent a beszéd- és mozgásképessége, s emiatt a választási kampányban személyesen csak nagy ritkán jelent meg. A szavazatát is tolószékből adta le.
A kampányban – hozzá hű – emberei igyekeztek meggyőzni a választókat arról, hogy szavazzanak rá. Megbízottai sokszor azt ígérték az embereknek, hogy újraválasztása esetén az elnök módosítja az alkotmányt az ország „széleskörű demokratizálása” érdekében. (Az Amnesty International ismert nemzetközi civil szervezet régóta az emberi jogok megsértésével vádolja az algériai kormányt.)
Bouteflikának – aki az újraválasztással immár a negyedik elnöki megbízatási idejét kezdheti meg – a francia gyarmattartók ellen folytatott függetlenségi háborúban játszott szerepe miatt ma is nagy a tekintélye Algériában. Sokan azért is tisztelik, mert az országot az 1990-es években feldúló – és csaknem kétszázezer emberéletet követelő – belháború lezárásában fontos szerepet játszott.
Igaz, a fiatalok egy része már kevésbé bízik a jelenlegi hatalomban, államvezetésben. Mindazonáltal támogatói meg vannak győződve arról, hogy Bouteflika képes lesz újabb öt évig vezetni az Afrika legnagyobb országaként számon tartott Algériát, és szavatolni annak stabilitását. Sok ellenzéki politikus és bírálói azonban azt hangoztatják, hogy túl koros már a feladathoz. A kétkedők – az elnök rossz egészségi állapota miatt – nincsenek meggyőződve arról sem, hogy képes lesz kitölteni negyedik öt éves mandátumát.
A politikus még 1999-ben került hatalomra, illetve az ország élére a hadsereg segítségével. Már az előző, azaz a harmadik elnökségi mandátuma lejártával az ország eddigi leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőjévé vált. Eredetileg az algériai alkotmány csak két mandátumot biztosított a hivatalban lévő államfőnek. Hat éve azonban úgy módosították az alaptörvényt, hogy az elnök korlátlan ideig gyakorolhassa a hatalmat.
Bouteflika jelölése már a választás előtt erősen megosztotta az országot. A Barakát (Elég) mozgalom már előre érvénytelennek minősítette a voksolást, egy ellenzéki szövetség pedig bojkottálta a választást, demokratikus átmenetet sürgetve. Az ellenzék végül elutasította a választás eredményét. A Bouteflika legnagyobb ellenfelének tartott Ali Benflis ex-kormányfő, a múlt heti voksolás második helyezettje tömeges csalást emleget. A helyi média egy része is kétségbe vonta a választási végeredményt. Az Al-Watan napilap szerint hiteltelen volt az egész voksolás, a francia nyelvű Liberté pedig a valódi kampányt hiányolta.
