Moszkva békéltetne Szíriában

Az év elején megkezdett, majd két forduló után megszakadt szíriai béketárgyalások felújítását sürgeti a damaszkuszi rezsim fő támogatójának számító Oroszország. Az ENSZ közvetítésével Genfben az idén januárban, majd februárban is tárgyaltak a Bassár el-Aszad vezette szíriai rezsim és az ellene harcoló ellenzéki erők képviselői, de a konfliktust lezárni hivatott politikai megoldásról nem tudtak megállapodni, holott sokan épp erre várnak.

Szíriában azóta a negyedik évébe lépett a polgárháború, amely tovább szedi az áldozatait. A konfliktus 2011 márciusában kezdődött; a harc azóta is Aszad erői és a rezsimje megdöntéséért harcolók között dúl. A konfliktusban eddig csaknem 150 ezren haltak meg.

Az ENSZ szerint a pusztítások miatt már mintegy 6,5 millióan váltak földönfutóvá az országon belül. A külföldre menekültek száma megközelíti a három milliót. A Szíriában maradt lakosság felét, mintegy tízmillió embert ugyanakkor humanitárius katasztrófa fenyegeti. Damaszkusz szerint a belháború eddig már több mint húszmilliárd dollár gazdasági, anyagi és egyéb kárt okozott az országnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezért a genfi egyeztetések mielőbbi folytatását szorgalmazza, abban a reményben, hogy sikerül véget vetni a vérontásnak. Az öldöklés ugyanis még mindig folytatódik. Áprilisban több gáztámadás is történt Szíriában, amelyekért a szembenállók egymást vádolják.

A közel-keleti ország vegyi fegyvereit április 27-éig külföldre kellett volna szállítani megsemmisítésre. Damaszkusz azonban nem teljesítette határidőre a még tavaly tett ígéretét. Igaz, a tömegpusztító eszközök nagy részétől már megszabadult, de a korábban bejelentett mennyiség 7,8 százaléka még mindig Szíriában van.

Valószínűsíthető azonban, hogy a június elején elnökválasztásra készülő Aszad-rezsim nem tájékoztatta a teljes készletről a külföldi ellenőröket, sem a nemzetközi szervezeteket. Erre utal Sigrid Kaag legutóbbi nyilatkozata is. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és az ENSZ szíriai közös missziójának vezetője ebben arra is felhívta a figyelmet, hogy Szíria továbbra sem engedi be tizenkét vegyifegyver-gyártó létesítményébe az országban tartózkodó nemzetközi szakértői csoport tagjait.

Aszad elnök azután egyezett bele – nemzetközi nyomásra – a vegyi fegyverek elszállításába és megsemmisítésébe, miután tavaly az Egyesült Államok katonai csapással fenyegette meg Szíriát. Washington és Moszkva nyomására Damaszkusz 2013 őszén vállalta, hogy felszámolja – az évtizedekig letagadott – vegyi fegyvereit, és a veszélyes tömegpusztító fegyver gyártótelepeit. Cserébe elkerülte az USA és szövetségesei támadását.

Washington a vegyi fegyverek szíriai bevetése miatt akart szövetségeseivel katonai csapást mérni az országra. A Fehér Ház szerint tavaly augusztusban a szíriai kormányerők Damaszkuszban több mint ezer embert öltek meg harci gázzal (szarinnal), de ezt az Oroszország, Kína és Irán által támogatott szíriai rezsim tagadta.

Az egyezség megkötése óta többször érte már az a vád Damaszkuszt, hogy vontatottan teljesíti egyik fő nemzetközi kötelezettségvállalását, azaz a teljes vegyifegyver-arzenál elszállítását az országból. Az egyezmény értelmében Szíriának 2014. június 30-áig meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit. Addig pedig nemzetközi felügyelet alá kell helyeznie a teljes készletet.

Szíria hivatalosan 1300 tonna vegyi fegyvert halmozott fel. Ez a legnagyobb mennyiségek közé tartozik, illetve tartozott az egész világon. Damaszkusz csak 2012-ben ismerte el, hogy ilyen fegyvereket birtokol.