2024. szeptember 3., kedd

Közösen őrzik a monarchiákat

Komoly diplomáciai erőfeszítésébe került az Egyesült Államoknak, hogy elsimítsa a szaúdi–katari vitát, amely zavart keltett a térségben működő, és a Nyugat-barát országokat tömörítő Öböl-menti Együttműködési Tanácsban (GCC). Rijád márciusban azzal vádolta Katart, hogy évekkel ezelőtt meg akarta gyilkoltatni Abdullah szaúdi királyt. A vita mára elült, s a kőolajban gazdag hat országból álló GCC már közös, Öböl-menti Rendőrség (GCCPOL) megalakítására készül.

A GCCPOL központja Abu Dhabiban lesz, innen irányítanák a tagországok – Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia – rendőrségét. A törekvés hivatalosan a hat ország integrációját szolgálja. A fő cél azonban azoknak a fenyegetéseknek a közös elhárítása, amelyeket „a terrorizmus, iszlamizmus, és Irán jelenti”.

A gazdag Öböl-országok féltik a biztonságukat, és az uralkodóházukat, amelyek mindegyike görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz. Ezért mindent megtesznek, hogy az arab tavaszhoz hasonló rezsimbuktató mozgalmak (melyeket iszlamista szervezetek, vagy az ellenségként kezelt Irán támogatna) meg ne erősödjenek a területükön.

A közös és összehangolt rendőrségi fellépés is a hatalom elleni szervezkedést, lázadást hivatott megakadályozni. Elképzelhető ugyanis, hogy a GCC-országokban akár már a közeljövőben elégedetlenségi hullám söpör végig.

Szinte mindegyik öböl-állam hamarosan pénzszűkével találhatja magát szembe, mivel a kőolaj világpiaci ára csökken. Minthogy a GCC-államok fő bevételi forrása a kőolajeladásból származik, az árcsökkenéssel kevesebb lesz a bevételük is. Ez azért lehet nagy gond, mert a 2011-es arab tavasz hatásainak begyűrűzését részben úgy akadályozták meg, hogy különböző pénzügyi juttatásokkal és fejlesztésekkel kordában tartották a lakosságot.

A GCC tagállamai 2010 és 2013 között átlag tizenöt százalékkal emelték az éves állami kiadásokat, de idén ez az arány már csak öt százalék körül lesz. Szakértők ráadásul azzal riogatnak, hogy a közeljövőben a GCC-országok költségvetése deficites lesz.

A világ legnagyobb kőolajexportőrének és az USA térségbeli fő szövetségesének számító Szaúd-Arábia esetében az állam kasszájában már 2017-ben hiány keletkezhet. Giyas Gokkent, a Nemzetközi Pénzügyek Intézetének (IIF) elemzője szerint a többi monarchia (GCC-ország) kilátásai sem rózsásak. Bahrein gazdasága és költségvetése 2011 óta „befagyott”, költségvetési gondjai máris szembetűnőek. Az ománi gazdaság még épphogy képes feltölteni az államkincstárat, de jövőre már komoly költségvetési hiány fenyegeti.

A pénzszűkétől viszont elégedetlenné, dühössé válhatnak az emberek, sőt fel is lázadhatnak, ami zavargásokká fajulhat. Az Öböl-menti Rendőrséget ezért mielőbb ütőképessé akarják tenni.