Eddig főként gyilkolt, más vallásúakra vadászott, rabolt, és templomokat gyújtott fel az iszlám fanatikusokat tömörítő Boko Haram, amelyet egyre gyakrabban emlegetnek a nigériai tálibokat tömörítő szervezetként. A mozgalom azt állítja magáról, hogy az iszlám igaz ügyéért küzd. A nigériai kormány azonban ellenségként kezeli, az Egyesült Államok pedig 2013 óta terrorszervezetként tartja nyilván.
Az elmúlt hetekben több száz (diák)lány elrablásával vonta magára a közvélemény figyelmét, illetve hívta ki maga ellen a kormány és a külföld haragját. Az amerikai elnök felesége, Michelle Obama, és az afrikai (ghánai) születésű Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is kampányt indított, hogy a világ megismerje az április dereka óta végrehajtott emberrablások történetét, s a miattuk sokat bírált nigériai kormány mielőbb kiszabadítsa a diáklányokat.
Goodluck Jonathan nigériai elnök a kezdeti zűrzavarban több hibát is vétett. Előbb elismerte, hogy fogalma sincs, hova vitték a lányokat, majd a hadseregnek elrendelte a foglyok kiszabadítását. Ez még nem sikerült, sőt a nigériai állam azt sem tudja, hol lehetnek a foglyok. Felderítésükbe már az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína is bekapcsolódott Nigériában, amely 160 millió lakosával a legnépesebb ország Afrikában.
Közben a dzsihádista Boko Haram vezére, Abubakar Shekau megüzente: a lányok egy részét feleségül adta néhány harcosának, sokat áttérítettek az iszlám hitre, a többieket esetleg hajlandó lenne elengedni bebörtönzött társaiért cserébe. A lázadók főnöke nemrég még azt híresztelte, hogy több lányt rabszolgaként értékesített. Mindazonáltal a Boko Haram, melynek neve az észak-nigériai hausza nyelven azt jelenti: tilos a nyugati oktatás, elsősorban nem pénzszerzés végett rabolta el a lányokat. Inkább azért, mert iskolába jártak, tanultak. Ezt pedig bűnös viselkedésnek tartja a szélsőséges szervezet, amelynek nevét úgy is lehet fordítani, hogy a nyugati tanítás bűn. A Boko Haram azt akarja elérni – ha célját megvalósítva elfoglalja Nigéria északi részét –, hogy a lányok, asszonyok otthon maradjanak, és analfabétaként, örökös alávetettségben szolgálják hithű muszlim férjüket. A szervezet néhai alapítója, Mohamed Juszuf sem tartozhatott a pallérozott agyú iszlám tudósok közé, hisz még 2009-ben azt nyilatkozta: „az esőt Allah teremti”, a nyugati tanítások pedig megrontják az emberek egyistenhitét.
A Boko Haram 2009 óta egyre eltökéltebben harcol azért, hogy Nigériában, de legalábbis az ország északi részén bevezessék az iszlám államot és törvénykezést (saríát), az alkotmányt és a demokráciát pedig függesszék fel. A diáklányok ellen is arra hivatkozva indított hadjáratot, hogy a saría ellenzi a lányok iskoláztatását.
A kormányt eddig is sok kritika érte, amiért nem tudta megfékezni a Boko Haram fegyvereseit, de a lányok elrablása óta bírálatözön zúdult az államfőre, amiért a hatóságok nem kezdték meg időben a keresést. Nemzetközi nyomásra a kormány mintha megemberelte volna magát, a héten már tárgyalást is ajánlott a terrorszervezetnek a diáklányok kiszabadításáról.
A külföldi kritikák és a beígért segítség hatására Goodluck elnök is felbátorodott, s azzal vigasztal mindenkit, hogy Nigéria legyőzi a terrort. A terepen zajló események egyelőre nem erre utalnak. Az ország északi részében a Boko Haram sorra hajtja végre az új támadásokat, merényleteket, gyilkosságokat, s rabol el polgári személyeket.
A nigériai kormány és Washington azt állítja, hogy a Boko Haram kapcsolatban áll az al-Kaida terrorszervezettel, s nemzetközi fenyegetést jelent. Az USA ezért az afrikai mozgalom vezetőjének fejére hét millió dollár vérdíjat tűzött ki. Nigériai politikai elemzők azonban úgy vélik: a Boko Haram csak helyi jellegű szervezet.
A 2002-ben alapított fanatikus iszlamista csoport mindenesetre már jó ideje a nigériai kormány legrettegettebb ellenfele. A mozgalom egy radikális vallási iskolából nőtte ki magát. Mára már annyira megerősödött, hogy a kormány megdöntésével és a keresztények elűzésével fenyeget. A Boko Haram vezére áprilisban az államfő meggyilkolását és azt ígérte, hogy három hónap alatt megdönti a kormányt. Becslések szerint csaknem 300 ezren menekültek el egy év alatt a szervezet támadásai miatt, amelyek csak az idén 1500 emberéletet követeltek.
Bár a mozgalom eredetileg az ország lakosságának a felét alkotó keresztények ellen hirdetett háborút, a vallási köntös mögött politikai és gazdasági konfliktus húzódik meg a kőolajban gazdag országban. A szélsőséges szervezet haragját elsősorban a hatalom visszaélései, a szegények és gazdagok közötti szakadék mélyülése, a kiterjedt korrupció, valamint a bürokrácia szítja. A világ egyik legnagyobb olajexportőrének számító Nigéria – főként muszlimok lakta fejletlen – északi részén azonban a lakosság csaknem kétharmada naponta egy dollárnál kevesebből él.
A hatalmas olajkészlet, az ezzel járó fejlett és robusztus gazdaság, továbbá a viszonylagos jólét a déli területekre koncentrálódik, ahol a keresztény elit tartja kezében a hatalmat.
A kormány és a Boko Haram közötti konfliktus miatt azonban sokan az ország kettészakadásától tartanak. A kiélezett helyzetet ráadásul egyéb vallási és törzsi viszályok, összetűzések is bonyolítják. A CIA már 2005-ben arra a következtetésre jutott, hogy Nigéria tizenöt éven belül széteshet. Politikai elemzők az utóbbi időben már arra figyelmeztetnek, hogy vallási vagy etnikai alapú polgárháború veszélye leselkedik a több mint 250 népcsoport alkotta országra. Az etnikai csoportok közül három számít különösen fontosnak: az ország északi régiójában élő, főleg muszlim hauszák, a nyugati részt benépesítő jorubák, valamint a déli és keleti, többnyire keresztény vallású ibók.
Nem mindegyik elemző fogadja el a pesszimista előrejelzéseket az ország jövőjéről. Ők azzal számolnak, hogy Nigéria egységes marad, sőt 2050-re több lakosa lesz, mint az USA-nak.
