Két vetélytársa is lesz Bassár el-Aszad szíriai államfőnek a mai elnökválasztáson: Máher el-Haddzsár parlamenti képviselő, és Haszan Abdalláh al-Núri exminiszter. Mindazonáltal a választás végeredménye már most borítékolható: Aszad magabiztosan győz, s megőrzi posztját, amelyet az országban 2011 óta dúló polgárháború sem ingatott meg, noha az ellene harcolók fő célja épp a rezsim megbuktatása. Ellenségei bojkottálják a voksolást, ami azt jelenti, hogy csak a kormányerők ellenőrizte vidékeken lesz szavazás.
Szíriában 1963 óta nem fordult még elő, hogy a hivatalban lévő államfőn kívül másra is lehet voksolni. Bassár el-Aszad elnököt eddig – néhai apjához, Háfezhez hasonlóan – népszavazással választották meg, egyedüli jelöltként. A 2000-es referendumon a szavazatok 97,29 százalékát, hét évvel később 97,62 százalékát kapta.
A változás az új törvényi szabályozásnak köszönhető, mely szerint már nem csak egy jelölt indulhat a tisztségért. Aszadnak így mindjárt két kihívója is akadt, bár eredetileg huszonnégyen pályáztak az elnöki bársonyszékre. A nagy többség azonban nem felelt meg a jelölés szigorú feltételeinek. Például annak a követelménynek sem, hogy az államfői tisztségre csak az a személy jelentkezhet, aki az utóbbi tíz évben folyamatosan Szíriában tartózkodott.
Ez mintegy hárommillió szíriai esetében teljesíthetetlen elvárás, hiszen ők a háború elől már régen külföldre menekültek. Az országban további 6,5 millió ember bolyong, lakóhelyétől távol, abban a reményben, hogy valahol találhat magának egy nyugodt szegletet. Ilyen azonban nemigen akad, hiszen a harcok – amelyekben már legalább 162 ezren vesztették életüket – hol itt, hol ott lángolnak fel.
Nagy kérdés, hogyan lehet ilyen körülmények között egyáltalán szavazni. Az sem mellékes, hogy a külföldre menekült milliók részt sem vehetnek a voksoláson.
Mindez nem igazán foglalkoztatja Aszadot, aki annak ellenére indul a választáson, hogy az ellenzéke már negyedik éve igyekszik fegyverrel megbuktatni, a rezsimjével együtt. Alighanem úgy ítéli meg, hogy a hadiszerencse neki kedvez, hisz az utóbbi időben a kormányerők jelentős sikereket értek el. A választással valószínűleg saját hatalmát akarja igazolni és megszilárdítani.
Az elnököt a saját alavita felekezete mellett a síiták és a keresztények többsége támogatja. A keresztények főleg azért állnak ki mellette, mert félnek a szélsőségesektől. Attól tartanak, hogy ha a fanatikus iszlamisták győznek, akkor Szíriában üldözni fogják a keresztényeket.
A rezsim ellen harcolókat támogató nyugati és Perzsa(Arab)-öböl menti országok a demokrácia paródiájának nevezték a választást, amelyet Ban Ki Mun is elítélt. Az ENSZ-főtitkár szerint a voksolás megtorpedózhatja a háború felszámolását célzó törekvéseket.
