2024. szeptember 3., kedd

A Vaskupola visszalő

Napok óta légvédelmi szirénák figyelmeztetik Izraelt a veszélyre, amelynek forrása a Gázai övezet, illetve az onnan érkező rakéták. A palesztin területről – a Hamasz terrorszervezet által – indított rakétáknak eddig nem voltak halálos áldozatai Izraelben, ami nem a kiválóan működő szirénáknak, hanem inkább a Vaskupolaként emlegetett helyi légvédelmi rendszernek köszönhető.

A Vaskupola ellenrakétái eddig ugyanis sikeresen megsemmisítették az Izraelre kilőtt ellenséges eszközök legnagyobb részét. Az izraeli hadsereg szerint a védelmi rendszer kiválóan működik a harcok kezdete, vagyis július 7-e óta.

A Hamasznak azonban állítólag legalább tízezer rakétája van. Nem tudni, hányat „küld” még Izraelre, de annyi bizonyos, hogy eddig már csaknem hétszázat zúdított az általa gyűlölt országra.

Az izraeli rakétalehárító rendszer mindeddig jól vizsgázott. Az ellenséges támadó eszközök kilencven százalékát megsemmisítette. A Vaskupola azonban csak olyan lövedékek ellen indít elfogórakétát, amelyek lakott területre csapódnának be.

Az izraeli hadsereg 2007-ben fogott hozzá a rövid hatótávolságú rakéták elleni légvédelmi rendszer, vagyis a Vaskupola kifejlesztéséhez. Az első üteget az ország déli részén telepítették, még 2011-ben. A rendszert folyamatosan (tovább) fejlesztik, a munkába az Egyesült Államok is bekapcsolódott: Washington az idén csaknem 234 millió dollárral járul hozzá a programhoz.

A Vaskupola minden időjárási körülmény között bevethető, egyidejűleg több rakéta elfogására is képes. Az ellenséges támadórakétát pályája legmagasabb pontján (a levegőben) robbantja szét. A rendszer olyan – kiváló manőverezőképességű (elfogó) – rakétákkal van felszerelve, amelyeknek hatótávolsága legalább négy, legfeljebb hetven kilométer. A három méter hosszú, kilencven kilogramm tömegű ellenrakéta, melynek robbanótöltete tizenegy kilogramm, könnyen szállítható; mindössze néhány óra kell az áttelepítéséhez és üzembe helyezéséhez.

A Vaskupola egy-egy ütege három fő részből áll: 1. rádiólokátor-rendszerből; ez észleli és követi az érkező rakétákat. 2. komputeres lőelemzőből, amely odapörköl, ha – számításai alapján – úgy ítéli meg, hogy a támadó rakéta érzékeny célpontot veszélyeztet. 3. az ellenséges eszközök megsemmisítésére szolgáló manőverező ellenrakétákból.

Egy üteg ára a Jane’s védelmi tanácsadó és elemző cég szerint ötven millió dollár. Egy elfogórakéta pedig legalább 62 ezer dollárba kerül.

A borsos ár ellenére – izraeli médiahírek szerint – sok ország vásárolna Vaskupolát, beleértve az Egyesült Államok, több európai NATO-tagállam, sőt még Dél-Korea hadseregét is.