Tegnap megkezdődött az utóbbi két évtized egyik legfontosabb NATO-csúcsértekezlete. Walesben a katonai szervezet 28 tagországának legmagasabb rangú politikai vezetői az eredetitől eltérő napirendi pontokról is egyeztetnek. A program átírását elsősorban az ukrán válság, és az abban vállalt orosz szerep indokolta. A csúcsértekezlet fő témája ezért a kollektív védelem erősítése, amely egyébként is a NATO legfontosabb feladata. Minden más kérdésnek és ügynek másodlagos, de nem mellékes szerep jut a dél-walesi Newportban zajló nagyszabású rendezvényen, amelynek a biztonságára csaknem tízezer rendőr vigyáz. A két napig tartó konferencia helyszínét, a Celtic Manor üdülőközpontot lezárták; egyebek mellett három méter magas fémkerítéssel védik a négyezer meghívottat, akik között hatvan állam- és kormányfő neve is szerepel, a külügy- és védelmi miniszterek száma ennél is nagyobb.
Az eredeti napirendet nemcsak az – ukrajnai helyzet miatt – elmérgesedett nyugati–orosz viszony borította fel, hanem az Irakban és Szíriában taroló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet is. Mindkét probléma komoly biztonsági kihívásokkal szembesítette a NATO-t. John Kerry amerikai külügyminiszter és Chuck Hagel védelmi miniszter Newportban állítólag megpróbál egy nemzetközi koalíciót összehozni az IÁ elleni hadjárathoz.
A csúcstalálkozót övező szigorú biztonsági intézkedések is részben az IÁ fenyegetéseivel hozhatók összefüggésbe. A hatóságok attól tartanak, hogy a terrorszervezet brit tagjai közül néhányan rajtaüthetnek az észak-atlanti szövetség tanácskozásán, amely ellen civil szervezetek tiltakozó akciókat, és egy ellencsúcsot hirdettek.
Az igazi kihívás Newportban azonban mégiscsak az, hogy az ukrán válság miatt a NATO az év eleje óta egy teljesen megváltozott és számára veszélyes biztonsági környezettel találta magát szemben Európában. A csúcstalálkozón erre a problémára igyekeznek megoldást találni, illetve egy készenléti akciótervet elfogadni.
A szövetség várhatóan két válaszlépést is tesz, hogy hatékonyabban kezelhesse a válsághelyzetet: 1. Új bázisokat telepít Kelet-Európába, vagyis növeli katonai jelenlétét a térségben (az ukrajnai orosz terjeszkedés miatt aggódó szövetségesei megnyugtatására). 2. Szinte azonnal bevethető, gyorsreagálású erőt hoz létre, amelyet ugyancsak Európa keleti, NATO-tagországaiban állomásoztatna.
Öt katonai támaszpont létesítése várható: egy-egy nyílna a balti államokban (Észtországban, Lettországban és Litvániában), valamint Lengyelországban, és Romániában. A 300–600 fős bázisok azonban csak ideiglenesen működnének, többnemzetiségű személyzettel. Az akcióterv másik fontos eleme az azonnali reagálású, úgynevezett lándzsahegy alakulat megszervezése, amelyben – várhatóan brit vezetéssel – több ezer katona szolgálna, és szükség esetén 2–7 nap alatt bárhol bevethetnék őket.
Moszkvát aggasztják a tervezett lépések; azokat az Oroszország elleni katonai előkészületek részének tartja. Anders Fogh Rasmussen, a NATO októberben leköszönő főtitkára szerint a tervezett lépések összhangban lesznek az Oroszországgal 1997-ben aláírt kétoldalú megállapodással. A NATO szerint Moszkva nem tartja magát az egyezményhez. Rasmussen ráadásul tegnap azzal vádolta Oroszországot, hogy megtámadta Ukrajnát.
A Krím félsziget orosz bekebelezése miatt az észak-atlanti szövetség az idén áprilisban felfüggesztette az együttműködést Moszkvával. Ezek után Oroszországot meg sem hívták a newporti csúcstalálkozóra, amelyen Ukrajna ugyan kiemelt téma lesz, de arról, hogy az országot felveszik-e a NATO-ba, döntés nem várható. A NATO 2008-as bukaresti csúcsértekezletén már közölte: Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, ha teljesíti a tagság feltételeit.
Walesben sem ígérhetnek ennél többet, ahogyan a tagságra pályázó Grúziának sem. Kijev azonban abban reménykedik, hogy a csúcsértekezleten különleges partneri státust kap. Jelenleg inkább csak fegyvereket kaphat a NATO-tól, ha a csúcson beleegyeznek.
