Moszkva bírálatok özönével válaszolt a hétvégén zárult NATO-csúcs döntéseire. Éleshangú közleményben ítélte el az ukrán–NATO hadgyakorlatok minap ismertetett tervét is. Eszerint szeptember második felében a NATO több tagállamából érkeznek katonák Nyugat-Ukrajnába, hogy helyi egységekkel gyakorlatozzanak.
Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozóján elfogadott döntések és a kilátásba helyezett hadgyakorlatok alááshatják az ukrajnai békefolyamatot. A kemény hangok annak ellenére hangzottak el, hogy a NATO megerősítette: továbbra is érvényben marad az Oroszországgal fenntartott viszonyt szabályozó 1997-es megállapodás. A dokumentum egyebek mellett tiltja, hogy a NATO huzamos ideig sok katonát állomásoztasson az Oroszországhoz közeli keleti tagállamaiban.
A NATO csúcsértekezletén több fontos döntés született. Egy részük összefügg az ukrán válsággal, és az ahhoz kapcsolódó orosz szerepvállalással.
Az Oroszország ukrajnai beavatkozásával keletkezett válsággóc és az ebből fakadó európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség elhatározta: megerősíti jelenlétét Kelet-Európában, és a három balti tagállamában. Ennek részeként öt katonai támaszpontot létesítenek a térségben, amelyeken „néhány ezer fős” gyors reagálású alakulatot állomásoztatnak.
A szövetség ugyanakkor jelezte: Kijevnek „átfogó és testre szabott” segítséget nyújt a kibervédelemben, továbbá vezénylési-ellenőrzési és logisztikai területen. A harcokban megsebesült katonák rehabilitációját is támogatja. A fegyverek Ukrajnába szállításáról nem született döntés. A tagállamok azonban egyenként eldönthetik, hogy támogatják-e harci eszközökkel az ukrán hadsereget.
Az ukrán válság elvonta ugyan a figyelmet az afgán rendezésről (amely eredetileg a csúcstalálkozó főtémája lett volna), de a kérdésről nem feledkezett meg a szövetség. Sőt, közleményben erősítette meg: jövőre Afganisztánban megkezdi munkáját a NATO kiképző tanácsadó missziója, 2017-ig pedig biztosítja a 350 ezer fős helyi hadsereg finanszírozását, és tartós partnerséget alakít ki az országgal.
Az iszlamista szélsőségesekkel kapcsolatban hangsúlyozza: nem riad meg tőlük, szembeszáll az Iszlám Állammal (IÁ), ha erre Irak felkéri. Az IÁ elleni harc nem a NATO égisze alatt zajlik majd. A szövetség tíz tagállama ideiglenes katonai koalíciót alakít, amely – amerikai vezetéssel – együtt lép fel az iszlamisták ellen, de helyszíni hadműveletekre nem vállalkozik.
A csúcson arról is határoztak, hogy Grúzia csatlakozási előkészületeit intézkedéscsomaggal segítik. Az országban NATO kiképző központ létesül, és több közös hadgyakorlatot tartanak. Montenegró védelmi rendszerének reformjáról pedig intenzív tárgyalások kezdődnek, de a döntés arról, hogy az ország felkészült-e a meghívásra a szervezetbe csak 2015 végén várható.
Ukrajna nem kapott sem különleges partneri, sem tagjelölti státuszt. Kijevnek a szorosabb együttműködés lehetőségét kínálják.
