Új államfője lehet Brazíliának, ha a választók is úgy akarják. Latin-Amerika legnagyobb, egyszersmind a világ hetedik legerősebb gazdaságában ugyanis tegnap elnökválasztást tartottak, melynek eredményét csak lapzártánk után ismertették. A 143 millió szavazásra jogosult állampolgár új parlamentet (513 alsóházi képviselőt), 27 kormányzót, és ugyanannyi szenátort is választott.
Az elnökválasztásnak – a tíz induló jelöltből – két fő esélyese volt. Mindketten nők, és baloldaliak: az egyik a jelenlegi államfő, Dilma Rousseff, a másik Marina Silva. A közvélemény-kutatások szerint kettejük között dől el, ki vezeti a következő négy évben a 190 millió lakosú országot.
A tegnapi voksolás azonban valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy bármelyikük is megszerezze a szavazatok abszolút többségét. Ezért várhatóan az október 26-án esedékes második fordulóban derül ki, hogy Rousseff marad-e eddigi tisztségében, vagy a környezetvédő Silva kerül a helyére.
Az amazonasi régióból származó afroamerikai Silvát az ellenzéki Brazil Szocialista Párt (PSB) indította. Rousseffet pedig a 12 éve kormányzó balközép Munkáspárt (PT), amely az egyik legnagyobb politikai erő az országban. A másik legbefolyásosabb pártként jegyzett szociáldemokraták (PSDB) is ringbe szálltak, de jelöltjük, Aécio Neves csak a harmadik helyre számíthat.
Hónapokkal ezelőtt még mindegyik felmérés a jelenlegi elnök asszony győzelmét jelezte, az utóbbi hetekben azonban már több közvélemény-kutatás Silvát várta az első helyre. A napokban Rousseff ismét biztosan vezetett a felmérésekben, melyek szerint mind az első, mind a második fordulóban ő szerezheti meg az első helyet.
A kampány különlegessége, hogy Rousseff és Neves is élesen támadta a vállalkozásbarát és piacpárti gazdaságpolitikát hirdető Marina Silvát. Ráadásul hamis vádakat is megfogalmaztak ellene. Az államfő azt állította, hogy Silva (megválasztása esetén) a bankok kezére játszaná Brazíliát.
Rousseff legendás elnökelődjét, Luiz Inácio Lula da Silvát is meghívta egyik utolsó választási gyűlésére. Ezen mindketten hangsúlyozták, hogy a Munkáspárt által (12 év alatt) bevezetett intézkedéseknek köszönhetően negyvenmillió honfitársukat emeltek ki a szegénységből.
A felhalmozott rekordnagyságú deficitet egyikük sem említette. Az elnök asszony arról sem szólt, hogy a gazdaság az első félévben recesszióba süllyedt. Igaz, a kormány az év egészére átlagosan egy és két százalék közötti növekedést vár.
A protekcionista, állami beavatkozást támogató Rousseff megbízatási ideje alatt a brazil gazdaság átlagosan évi 2,1 százalékkal bővült. Ez nem rossz teljesítmény, de jócskán elmarad a Lula da Silva elnöksége idején mért 4 százalékos átlagos (évenkénti) növekedéstől.
Egyelőre egy dolog biztos: akármelyik jelölt nyer, komoly problémákkal kell megbirkóznia. Szakértők szerint Brazíliában gazdaságpolitikai fordulatot kell végrehajtani. Annak ellenére is, hogy a munkanélküliség a 2003-as tizenhárom százalékról már hajszállal öt százalék alá csökkent, a reálbérek pedig csaknem hetven százalékkal emelkedtek az elmúlt tizenkét évben.
A lakosság ugyanis egyre elégedetlenebb a romló életszínvonal, a növekvő bűnözés és korrupció, az infrastrukturális és szociális hiányosságok, így a nem kielégítő tömegközlekedés, vagy az oktatás és egészségügyi ellátás nem megfelelő színvonala miatt. Tavaly nyáron tömegek tüntettek a hiányosságok ellen, mintegy jelezve, milyen téren szeretnének változásokat az új politikai vezetéstől.
