Metrón és taxival is utazott a New York-ban élő Craig Spencer, miként sokan mások a városban. Tekézett is, ami arrafelé szintén gyakori időtöltés. A 33 éves Spencer doktor mégis az érdeklődés középpontjába került.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Sokan sajnálják emiatt, sokan pedig rettegnek, amiért a neve hirtelen ismertté vált az amerikai metropolisban, sőt az egész országban. Néhányan pedig még a lakása közeléből is elköltöznének, annyira megijedtek. Nem tőle, hanem attól a betegségtől félnek, amelyet nemrég behurcolt az országba, hogy azután a múlt héten az egyik helyi kórház külön kórteremébe vigyék. Spencer doktor szervezetét ugyanis az ebola támadta meg. Az a vírus, amely az utóbbi időben óriási gondot okoz Afrikában, de a kontinensen kívül is.
Az Egyesült Államokban már néhány beteget regisztráltak. Spencer doktor a negyedik, de New Yorkban ő az első fertőzött. A rendkívül veszélyes kórt Guineában „szerezte”, ahol az Orvosok Határok Nélkül (MSF) ismert segélyszervezet tagjaként segített az ebola-fertőzöttek gyógyításában.
New York-ban a lakosság egy része most attól retteg, hogy a ragály elterjed a városban. A hatóságok igyekeznek megakadályozni a pánikot, s megnyugtatni az embereket. Közben azt is vizsgálják, kikkel került kapcsolatba az orvos, illetve, kiket fertőzhetett meg.
Barack Obama elnök az utóbbi időben szintén sokat tett azért, hogy a lakosságot megnyugtassa, illetve megakadályozza a pánikhangulat kialakulását. Eltökéltségét bizonyítandó, a múlt hétvégén a Fehér Házban fogadta Nina Pham nővért, aki nem sokkal előtte gyógyultan hagyta el a dallasi kórházat.
Az ebola-vírus először 1976-ban jelent meg Afrikában. A kontinensen azóta időnként felütötte a fejét a kór, de mindig elcsendesedett, nem öltött globális méreteket. A Kongó mellékfolyójáról elnevezett, erősen fertőző vírus ellen alighanem éppen ezért nincs még megbízható orvosság, sem hatékony gyógymód, csupán néhány kísérleti gyógyszer. Mindazonáltal az ebola a legrettegettebb betegségek egyike. Bár az utóbbi hetekben több fertőzött is meggyógyult, még mindig gyógyíthatatlannak számít.
Világméretű járványról ezúttal sem beszélhetünk, de egyre nő a veszélye, hogy ez a járvány az egész bolygón végigsöpör. Nemrég érte el Európát és az Egyesült Államokat. Csak ezután kezdtek gyakrabban beszélni róla. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a – tudatlanság és tájékozatlanság gerjesztette – (tömeg)hisztéria terjedése is. A nyáron, amikor a vírus már több ezer emberrel végzett Afrikában, a fejlett nyugati országokban még senki nem aggódott túlságosan.
Amióta az év elején ismét felütötte a fejét Afrikában, már csaknem ötezer emberrel végzett, több mint tízezret pedig megfertőzött. Az áldozatok és betegek száma valószínűleg jóval magasabb, némely afrikai országban ugyanis a hatóságok eltitkolják az adatokat, hiszen rohamosan nő a járvány áldozatainak száma. Ez komoly kihívások elé állítja az érintett kormányokat, amelyek képtelenek kezelni az előállt helyzetet. Félő, hogy ezek az államok gazdaságilag is belerokkannak a betegségbe. Több afrikai kormány egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, de az intézkedés hatástalannak bizonyult.
Ez az eddig a legsúlyosabb az Ebola-járvány változatlanul Nyugat-Afrikát sújtja leginkább, köztük is legjobban az 1989 és 2003 között két polgárháborúban is megtépázott Libériát. A legtöbben e nyugat-afrikai országban haltak meg, és itt a legmagasabb a fertőzöttek száma is. Guineában és Sierra Leoneben sem sokkal jobb a helyzet. A bajt tetézi, hogy a világ egy része fokozatosan elfordul(t) tőlük. Több nyugati politikus lezárná országa határait a gyanús térségekből érkezők előtt. Az oly sokat szenvedett Libériát már jó ideje el is kerülik a kereskedelmi hajók, noha az ország nagy mértékben függ az importtól.
Az ebola megjelenésével a közegészségügyi rendszer az érintett afrikai országokban összeomlott. Gyakran előfordul, hogy a kórházi dolgozók életük kockáztatásával kezelik a fertőzötteket. A megbetegedettek ugyanakkor gyakran az utcán halnak meg, mert ágy híján nem tudják őket kórházban, karanténben elhelyezni. Az egészségügyi dolgozók is nagy veszélyben vannak, mert megfelelő védőfelszerelés híján gyakran maguk is megfertőződnek. Ezek az országok külső segítség nélkül képtelenek megfékezni a kór terjedését.
Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO attól tart, a járvány még kilenc hónapig is tombolhat, az amerikai hatóságok pedig úgy vélik: az év végéig akár 1,4 millió ember fertőződhet meg a leginkább veszélyeztetett – összesen mintegy húszmillió lelket számláló – Guineában, Libériában és Sierra Leoneban.
A WHO a járvány egy másik szomorú vonatkozására is felhívta a figyelmet. Arra, hogy a három említett országban eddig már mintegy négyezer gyermek maradt részben vagy teljesen árván. A betegségtől való félelem miatt szinte senki nem hajlandó gondjukat viselni. Megmentésükre az ENSZ kampányt kezdeményezett.
A bezárkózást hirdető politikusok mellett szerencsére rengeteg másként gondolkodó is akad, aki a fenyegető járvány megfékezését nem utazási tilalommal képzeli el. Ők a baj (helyszíni) kezelését és a betegség terjedésének megakadályozását, valamint a hatékony gyógyszer és védőoltás mielőbbi előállítását támogatják, miként a tévhitek, a hisztéria- és pánikkeltés elleni harcot is.
