Az afganisztáni szerepvállalás, az Ukrajnának nyújtandó segítség és az új gyorsreagálású egység megalakítása is kiemelt témaként szerepel a NATO-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A tegnap kezdődött kétnapos értekezleten részt vevők egyeztetnek a szeptemberben Walesben tartott NATO-csúcson elfogadott határozatok megvalósításáról is.
E szeptemberi csúcsértekezleten több fontos döntés született; egy részük összefügg az ukrán válsággal és az ahhoz kapcsolódó orosz szerepvállalással.
Jens Stoltenberg és John Kerry amerikai külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában folyó tanácskozás szünetében egyeztet (Fotó: Beta/AP)
Az Oroszország ukrajnai beavatkozásával keletkezett válsággóc és az ebből fakadó európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség megerősíti jelenlétét Kelet-Európában és a három balti tagállamában. Ennek részeként öt katonai támaszpontot létesítenek a térségben, ahol szükség esetén 4000 fős – brit parancsnokság alatt álló – gyorsreagálású alakulatot (Spearhead Force) állomásoztatnak, amely akár 48 óra alatt bevethető. Az új alakulat már 2015 elején megkezdheti működését holland, német és norvég katonák bevonásával, 2016-ban pedig további résztvevőkkel (baltiakkal, lengyelekkel és másokkal) bővülne.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a külügyminiszteri találkozón kijelentette: december 2-ától felhasználhatóak azok a célalapok, amelyeket a szövetség hozott létre Ukrajna átalakításának támogatására. Kijevet a reformok folytatására buzdította, és felszólította, hogy tegyen meg mindent a válság politikai megoldását szolgáló minszki tűzszüneti megállapodás megvalósításáért. Szerinte ugyanis az ukrajnai szeparatisták és az oroszok megszegik a megállapodást. Ezért a tűszünet betartására szólította fel őket, Moszkvának pedig megüzente: vonja ki erőit Ukrajnából, és szüntesse be az ottani fegyveres lázadók támogatását.
A külügyminiszterek hivatalos döntést fogadnak el az új afganisztáni misszióról. A jelenlegi megbízatás ugyanis az év végén lejár. A következő nemzetközi akció, amely az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevet kapta, 2015. január 1-jén indul.
A témához kapcsolódó egyeztetésbe bekapcsolódott Ashraf Gáni afgán államfő és Abdullah Abdullah kormányfő is, akik néhány hónapja töltik be tisztségüket. Az új afgán politikai vezetés abban érdekelt, hogy külföldi katonák továbbra is maradjanak az országban, ahol a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) kivonulása miatt romlik a biztonsági helyzet.
A tervek szerint a jövőben az ISAF eddigi állományánál lényegesen kevesebb – összesen mintegy tízezer – külföldi katona maradna Afganisztánban, ahol elsősorban a 350 ezer fős helyi biztonsági erők kiképzése és támogatása lenne a feladatuk.
A NATO brüsszeli központjában egy másik fontos tanácskozás is lesz, amelyet ma tartanak. Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést támogató mintegy hatvan ország külügyminisztere találkozik. Az IÁ ellen augusztusban indított, amerikai vezetésű nemzetközi katonai fellépés eddigi eredményeit és a további teendőket, feladatokat tekintik át.
