Háborút hirdetett a tálibok ellen Afganisztán elnöke. Ashraf Gáni tűrhetetlennek tartja, hogy hazájában ismét megszaporodtak a véres merényletek. Bár a tálibok hatalmát az amerikaiak 2001-ben elsöpörték, a fanatikus iszlamista rezsim hívei azóta sem tették le a fegyvert. Szembeszálltak az amerikaiakkal, és az Afganisztánba bevonuló nemzetközi haderővel (ISAF), amelynek nagyobb része a NATO-tagállamokban verbuvált katonákból állt össze. Az ISAF segítségével sikerült ugyan működtetni egy Nyugat-barát bábkormányt, és eredményeket elérni több területen (az oktatásban, egészségügyben, távközlési infrastruktúrában és a nők jogainak biztosításában), de az ország és a gazdaság továbbra is romokban, a túlélést pedig még mindig főként külföldi segélyek biztosítják.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Az éves afgán költségvetés (7,6 milliárd dollár) kétharmadát is a nemzetközi segélyek teszik ki. A fő szövetséges Egyesült Államok csak az utóbbi négy évben nyolcmilliárd dollárt utalt a kabuli kormány számlájára. (Az afganisztáni hadműveleteire és újjáépítésre viszont eddig már közel ezermilliárd dollárt költött.)
A legnagyobb problémát azonban a tálibok elleni háború jelenti. Bár Kabul az idén is tetemes (3,9 milliárd dollár) katonai támogatást kapott, az afgán fegyveres testületek még mindig nehézkesen működnek.
Közben a tálibok olyan intenzív harci tevékenységet folytatnak, amilyenre rendszerük megbuktatása óta nem volt példa. Ennek következtében folyamatosan nő az áldozatok száma. Erre az ENSZ afganisztáni missziója (UNAMA) épp a napokban hívta fel a figyelmet. A szervezet 2009 óta tesz közzé éves jelentést a tálib rajtaütések áldozatairól. Legutóbbi összefoglalója lesújtó adatokat tartalmaz, melyek szerint 2014-ben (november 30-áig) a polgári lakosság körében sokkal többen haltak vagy sebesültek meg, mint az utóbbi fél évtized bármelyik esztendejében. Az idén november végéig 19 százalékkal több (csaknem 3188) civil vesztette életét, vagy sebesült meg (6429 fő) a dzsihadisták támadásaiban, mint a múlt év azonos időszakában.
A tálibok terrorakciókkal tartják rettegésben a lakosságot, és az afgán biztonsági erőket, amelyek tavaly vették át az ISAF-tól az ellenőrzést. Az új évtől viszont a teljes irányítás az ő feladatuk lesz, jóllehet Kabul egyetértésével idegen katonák továbbra is maradnak az országban. Annak ellenére, hogy a 13 évig Afganisztánban állomásozó nyugati haderő mandátuma 2014. december végén lejár, és az ISAF-csapatok nagy része már távozott.
Egy szerződés értelmében 2015 januárjától összesen 12 500 külföldi katona marad Afganisztánban. Többségük (9800 egyenruhás) az Egyesült Államok hadseregéhez tartozik, de lesznek más nemzetségűek – főleg németek, hollandok és norvégek – is a kötelékben.
Az új misszió már nem teljesít harci feladatokat. A korábbihoz képest jó tízszer kisebb létszámú külföldi haderő a békés átmenetben segít az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) misszió keretében. Főleg a helyi biztonsági erők kiképzése, támogatása és tanácsadás lesz a feladata.
A külföld az afgán védelmi erők finanszírozásából is kiveszi a részét. Külső pénzügyi támogatás hiányában ugyanis a 195 ezer katonából álló hadsereg és a 157 ezer rendőr képtelen lenne fenntartani magát és a rendet.
Az afganisztáni biztonsági erők szerepvállalása ellenére mégis nő a bizonytalanság az ország jövőjével kapcsolatban. Sőt sokan attól tartanak, hogy Afganisztán ismét anarchiába süllyed, a tálibok pedig visszaveszik a hatalmat.
Az idén megválasztott új afgán vezetés és külföldi szövetségesei ezt mindenáron szeretnék elkerülni. Ezért óriási munka vár a szeptemberben beiktatott Gáni államfőre, aki Hamid Karzaitól vette át hivatalát. A miniszterelnöki tisztséget legfőbb politikai riválisa, Abdulla Abdulla foglalta el. Rájuk vár a béketeremtés, a mindent átszövő korrupció visszaszorítása, az instabil gazdaság talpra állítása, és a dzsihadisták visszaszorítása.
A tálibok 1996 szeptemberében foglalták el Kabult, nem sokkal később hatalmukba kerítették az egész országot, ahol az iszlám törvénykezést, a saríát alkalmazva a végletekig korlátozták az emberi jogokat, és rémuralmat vezettek be. Működésüket a rezsimjük elűzéséig az általános brutalitás és a primitivizmus jellemezte.
Nagyon sokan nem szeretnék, ha ezek az idők visszatérnének. Gáni teljesen új korszakot ígér. Ehhez nem csupán elszántság, szakmai háttér, nyugati pénzügyi támogatás, a veszélyek elhárítására alkalmas ütőképes hadsereg és rendőrség kell, hanem a viszony megnyugtató rendezése Pakisztánnal.
A tálibok mozgalmát ugyanis a pakisztáni katonai titkosszolgálat találta ki, és fegyverezte fel, a CIA amerikai kémszervezet egyetértésével.
Pakisztán 2001 után kétszínű játékot folytatott. Menedéket és hátországot biztosított a táliboknak, akik rendszeresen indultak portyára Afganisztánba. Karzai elnök – hivatala átadásakor – azzal vádolta Pakisztánt és az USA-t, hogy szándékosan tartják fenn a bizonytalanságot Afganisztánban.
Az új afgán elnök rendezné a viszonyt a keleti szomszéddal, hiszen ez kulcsfontosságú hazája jövője szempontjából. A megbékélés lehetősége adott. Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök december elején – a Londonban tartott nemzetközi Afganisztán-konferencián – már „új kezdetről” beszélt a két ország kapcsolatában. Kérdés, mit szólnak mindehhez a tálibok.
