Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök latin-amerikai körútja után Recep Tayyip Erdoğan szintén a térségbe sietett. A török államfő a napokban „üzleti körutat” tett, hogy bővítse hazája külgazdasági kapcsolatait a régióval. A célja ugyan új kereskedelmi partnereket felkutatása volt, a latin-amerikai nyitásra mégis egy egészen szokatlan bejelentéssel hívta fel a figyelmet, kubai látogatásán ugyanis azt mondta, Törökország mecsetet építene Havannában.
Igaz, arról is szót ejtett, hogy „a török árunak jó esélye van a karibi szigetországban”, amely éppen nyitogatja kapuit a világ felé, s amint megszűnik az amerikai embargó, sok mindenre lesz szüksége. Csakhogy erre alig figyelt fel valaki. A mecsetépítési ötlete azonban telitalálatnak bizonyult. Még akkor is, ha a kubai kormány már jóváhagyta egy iszlám vallási objektum havannai megépítését. E mecset felhúzását Szaúd-Arábia kezdeményezte, s állítólag Törökország is bekapcsolódna a munkálatokba.
Erdoğan szerint ez azonban nem zárja ki, hogy hazája is meglepje egy mecsettel a 11 millió lakosú kommunista országot, ahol a muszlimok száma 4000 (más források szerint 9000) lehet. Azzal érvelt, hogy a török építészet jellegzetességei jócskán eltérnek a szaúditól, s így a két vallási létesítmény jól megférne egymás mellett.
Emberei ezért már építési kérelemmel fordultak a helyi illetékesekhez, akiket biztosítottak arról, hogy Ankara minden költséget vállal. A fővárosba tervezett török imaház az isztambuli Ortaköy-mecset mása lenne. A Büyük Mecidiye Camiiként is ismert neobarokk stílusú XIX. századi szentély a Boszporusz partján áll.
Ha Kuba elutasítaná, hogy Havannában török mecset nyíljon, Ankara más helyszínt is elfogadna. Nem beszélve a szigetországi muszlimokról, akik már-már isteni csodának tartják, hogy hirtelenjében két mecset felépítésének a lehetősége is felmerült. Jelenleg is háborítatlanul gyakorolhatják vallásukat a havannai Arabok Házában, vagy az iráni imám helyi rezidenciáján. Mégis a mecset lenne számukra az igazi, hisz – mint mondják – ez a muszlimok számára nemcsak az imádkozás és a közösségi összejövetelek helyszíneként szolgál, hanem az oktatás, a tudományos ismeretterjesztés, de a kultúra otthonaként is. Ezért szerintük egyáltalán nem lenne rossz, ha Kubában mindjárt kettő is épülne.
