Nem fogadták osztatlan örömmel sem Izraelben, sem az Egyesült Államokban azt a bejelentést, amely szerint Oroszország korszerű légvédelmi rakétarendszert adna el annak az Iránnak, amelynek képviselői épp most tárgyalnak a nagyhatalmakkal (köztük Oroszországgal) Teherán nukleáris programjáról, amelyről Izrael és a Nyugat azt gyanítja, hogy atombomba előállítását is szolgálhatja.
A 2013-ban kezdett tárgyalások előtt néhány ország légicsapásokkal semmisítette volna meg a veszélyesnek ítélt iráni nukleáris központokat. Izrael jelenleg is ezt szorgalmazza. Alighanem azért, mert Teherán már többször megfenyegette, hogy eltörli a föld színéről.
A korábban fenyegető légicsapások ellen Irán korszerű orosz fegyverekkel akart felkészülni. Ezért 2007-ben szerződést kötött Moszkvával S–300 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlásról. Nemzetközi (főleg amerikai) sürgetésekre, és az ENSZ szankciói miatt Moszkva nem szállította le a rakétákat, így a 800 millió dolláros üzlet 2010-ben kútba esett. Irán egy genfi bíróságon perre vitte az ügyet. Szerződésszegés címén 4 milliárd dollár kártérítést követel a Roszoboronexport orosz állami fegyverkereskedő cégtől (lényegében a Kremltől).
Az ugyancsak Genfben zajló, de nem a legjobb ütemben haladó iráni atomtárgyalások kellős közepén Moszkva azonban váratlan ajánlattal állt elő. Igaz, nem a svájci városban, hanem Abu-Dzabiban, az IDEX–2015 nemzetközi fegyverkiállításon.
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában Szergej Csemezov, a Roszoboronexportot is magában foglaló Rosztek hadiipari konglomerátum elnök-vezérigazgatója közölte: Moszkva ezúttal – az S–300-as továbbfejlesztett és exportra szánt változatából – az S–300VM „Antey–2500” Antej–2500 típusú (a NATO kódnevén SA–23 Gladiator/Giant) rakétarendszerekből ajánlott fel Iránnak. A Putyin elnök barátjaként ismert Csemezov ugyanakkor jelezte: Teherán „még nem döntött”, de vizsgálja az ajánlatot.
Az ügylet alapfeltétele, hogy Teherán vonja vissza – a korábban meghiúsult szerződés miatt a Roszoboronexport ellen benyújtott – bírósági keresetét és 4 milliárd dolláros kártérítési igényét. Moszkva abban bízik, hogy a szárazföldi erők számára rendszeresített S–300-as rakéták helyett felkínált, nagyobb hatékonyságú Antej–2500-as légvédelmi rendszerért cserébe sikerül peren kívül megegyezni Iránnal, s így mindkét fél jól jár.
Ha sikerül megegyezni, jogszerűen aligha lehet leszállítani a portékát a megrendelőnek. Az Irán ellen 2010-ben bevezetett ENSZ-szankciók ugyanis még hatályosak. Ezek értelmében pedig a világ országainak tilos korszerű fegyverzeteket átadni Iránnak.
Washington máris jelezte fenntartásait. Jen Psaki külügyi szóvivő szerint „lesznek kifogásaik, ha az üzlet létrejön.”
