Gyászmenetté változott az a rendszer-, válság- és háborúellenesnek készülő moszkvai tüntetés, amelynek egyik szorgalmazója, Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin elnök legkeményebb és legelszántabb bírálója már nem lehetett a tömegben. Merénylő végzett vele pénteken éjjel a Kreml tőszomszédságában, a Moszkva folyón átívelő Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon. Emiatt lefújták vasárnapra meghirdetett nagyszabású demonstrációt. Helyette hatalmas gyászfelvonulást tartottak a főváros központjában az elhunyt tiszteletére; több vidéki városban ugyancsak megemlékezéseket szerveztek.
Az utolsó másfél évtizedben Borisz Nyemcov volt az orosz ellenzék egyik, ha nem a legfontosabb vezetője, jelképes vezéralakja. Ilyen ismert, ráadásul nemzetközi hírű politikust az orosz államhatalom központjánál, a főváros szívében található Kremlnél még nem öltek meg. Az 55 éves korában, négy pisztolylövéssel meggyilkolt ellenzéki vezér halála előtt három órával az Echo Moszkvi rádióban még a kormányzati (háborús) politika ellen meghirdetett vasárnapi tüntetésre buzdított. Követelte, hogy Putyin hagyjon fel az Ukrajna elleni „őrült agresszióval”, amely szerinte Oroszországnak szintén károkat (gazdasági válságot) okozott.
A Newsweek amerikai hírmagazin lengyelországi lapszámának – szintén halála előtt röviddel – adott interjújában a náci Harmadik Birodalomhoz hasonlította a Putyin-rezsimet, és felkelésbe torkolló utcai zavargásokat jósolt Oroszországnak.
A hírek szerint jelentést készített, amelyben Putyin (ukrajnai) háborús szerepét akarta leleplezni. A tragédia után az áldozat unokatestvére, Igor Ejdman azt nyilatkozta, hogy az államfő tudott erről, s ezért ölette meg ellenfelét „épp most, mielőtt még az igazság a háborúról a tömegekre zúdult volna”. Ejdman szerint a gyilkosság fő célja a Kreml (háborús) politikáját bíráló oroszok megfélemlítése volt.
Nyemcov állítólag arra készült, hogy a vasárnapi tömegrendezvényen bizonyítékokat tár a nyilvánosság elé az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről és bűntényeiről. Bár ezt külföldön sokan már régóta tényként kezelik, a Kreml és az ellenőrzése alatt tartott állami média tagadja, hogy Putyinék katonailag segítenék a kelet-ukrajnai orosz szakadárokat.
Az 1997-ben és 1998-ban miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltött, többször parlamenti képviselővé választott Nyemcov már 2000-től ostorozta Putyint, sőt rengeteg tüntetést szervezett ellene. Kezdettől fogva elutasította Putyin Ukrajna-politikáját. Ezért attól tartott, hogy szókimondása miatt az orosz elnök elteteti láb alól. Mihail Kaszjanov exminiszterelnök szerint Nyemcovot azért ölték meg, mert „az igazságról beszélt”.
A gyilkosság sokkolta Oroszországot. Moszkvaiak tömegei, neves ellenzékiek és Nyemcov volt kormányzati politikustársai keresték már fel a merénylet helyszínét. Sokan virágot vittek a Kremlhez közeli hídra, amely a vasárnapi gyászmenet végállomása volt, mintegy jelezve, hogy itt ért véget a politikus élete, akit kedden temetnek.
A merénylet után azonnal beindult az orosz állami propagandagépezet. A kormányközeli média azt terjeszti, hogy Nyemcovnak nem azért kellet meghalnia, mert támadta Putyint és rendszerét. A hatalom egyes médiumai már szombaton azt sugalmazták, hogy a többször elvált Nyemcovot az a fiatal ukrán nő, Anna Durickaja gyilkoltathatta meg (talán szerelemféltésből), aki a végzetes órában hazafelé sétált vele az ominózus hídon, és sértetlenül úszta meg a „kalandot”. Más tömegtájékoztatási eszközök azt valószínűsítik, hogy ukrán megbízói, védnökei szabadulhattak meg tőle, mert nem teljesítette elvárásaikat, amelyek az orosz hatalom bomlasztására, megdöntésére irányultak. De az is lehet, hogy üzleti viták, esetleg iszlám szélsőségesek állnak a háttérben.
A gyilkosság után azonban azonnal felmerült a gyanú, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén rendelhették el a kellemetlen ellenfél likvidálását. A politikai indíttatás nem zárható ki, hisz 2013 óta gyanús körülmények között legalább nyolc olyan (orosz ellenzéki) személy halt meg, aki keményen bírálta a Putyint.
Az orosz elnök provokatív bérgyilkosságnak tartja a Nyemcov elleni merényletet, és utasította a hatóságokat, hogy indítsanak hajtóvadászatot a tettes kézre kerítésére. Az állami vezetők, köztük Putyin és Dmitrij Medvegyev kormányfő, részvétüket fejezték ki az áldozat hozzátartozóinak.
A világ vezető politikusait megdöbbentette a gyilkosság, amelyet mindannyian elítéltek. Felszólították Putyint, hogy Moszkva mielőbb derítsen fényt a merényletre, és vonja felelősségre a tetteseket. (Szakértők feltételezik, hogy többen segítették a merénylőt.).
Barack Obama amerikai elnök „gyors, pártatlan és átlátható” nyomozásra szólította fel Moszkvát. Ugyanilyen eljárást vár el Oroszországtól az EU is, amelynek kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini egy modern, virágzó, demokratikus és nyitott Oroszország lelkes szószólójának nevezte a néhai politikust. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor biztosítékokat kért Putyintól, hogy fényt derítenek a merényletre, a tetteseket pedig felelősségre vonják.
Külföldön több (fő)városban politikusok és magánszemélyek fejezték ki együttérzésüket az elhunyt családjának, sok helyen virággal és gyertyagyújtással emlékeznek az orosz ellenzék néhai vezéralakjára. Petro Porosenko ukrán elnököt sokkolta a halálhír. Közölte: Nyemcov a két országot összekötő híd volt, amelyet szándékosan romboltak le.
Az ukrán főváros központjában, a Majdanon rögtönzött emlékhelyet állítottak a tiszteletére. A kijeviek az áldozat iránti tiszteletük kifejezéseként és a kegyelet jeleként virágokat vittek a térre, de az orosz nagykövetséghez is, ahol mécseseket gyújtottak. Az utóbbi helyszínt több ellenzéki szervezet is helytelenítette, mert szerintük Nyemcovot az orosz hatalom ölette meg.
