Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket. Ilyen együttállás nem volt a 18. század óta, és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz.
A két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság – mondta el Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója az MTI-nek.
A két bolygó közelsége már december első felében megfigyelhető volt. Ha valaki kicsit rövidlátó, úgy látja majd december közepén-végén, mintha összeolvadt volna a két bolygó.
A jelenséget távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt. Még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.
Az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt. A bolygók szépen, naprendszeri óraműként járják körbe az útjukat, és időnként a Földről nézve úgy jön ki, hogy egymás mellett látszanak – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter Vénusz-közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik azt mondják, hogy a betlehemi csillag is ennek a két bolygónak a közelsége volt.
A téli égbolt látványosságai közé sorolta a csillagász azt is, hogy az esti égbolton kelet felé még mindig jól látszik a Mars, ahol pár héttel ezelőtt porvihar kezdődött. A csillagászok most azt várják, hogy hamarosan az egész bolygót eltakaró vihar keletkezik belőle.
