Japánnak az 1868-as Meidzsi-reformokkal indult modern történetében még nem lépett ilyen idősen trónra császár, mint az 59 éves Naruhito. Az apja, a 85 éves Akihito 2016-ban azért közölte visszavonulási szándékát, mert már nem érezte magában az energiát a feladatai ellátásához.
Hogy ez megtörténhessen, a tokiói parlamentnek törvényt kellett elfogadnia, mert két évszázada nem fordult elő, hogy a császári címet nem az apa halálával, hanem önkéntes nyugalomba vonulásával kapja meg a trónörökös. Naruhito az első japán uralkodó, akinek a gyerekkorát nem a császári házról gondoskodó és a protokoll betartásán szigorúan őrködő, ezernél is több alkalmazottal dolgozó kormányügynökség, a Kunaicsó határozta meg.
Akihito és felesége, Micsiko – aki első közrendű nőként lett császár hitvese – szakított ugyanis azzal a több évszázados szokással, hogy a császári pár gyerekeit a születésük után dajkák és szolgák serege neveli. Naruhito, az öccse és a húga így szerető családi környezetben nőtt fel, de a külvilággal való kapcsolatuk szabályozása a Kunaicsó kezében maradt. Bár Micsiko gondoskodott arról, hogy elsőszülött fiának osztálytársai is rendszeresen elmehessenek a Tokió közepén álló császári palotába, Naruhito nem tarthatott velük még a közeli tévétoronyhoz tett osztálykirándulásra sem: oda egyedül vitte őt autókaraván, rendőri felvezetéssel.
Nem csoda, hogy a herceg élete legfelhőtlenebb időszakaként emlegette, amikor – miután a japán elitet szolgáló Gakusuin Egyetemen történészi diplomát szerzett – három évet Oxfordban töltött. Ott ugyanis kollégiumban lakott, gondoskodott magáról, bevásárolt, s még hitelkártyával is fizethetett. Mivel gyerekkorától lenyűgözték a folyók, illetve a víz körforgása a természetben, az angliai diplomamunkáját a XVIII. században a Temzén közlekedő uszályokról írta. Boldogan hódolt a hobbijainak, zenekarban brácsázott, hegyet mászott, teniszezett és kocogott.
Hazatérve azonban a hivatalos kötelezettségeinek kellett eleget tennie, miután a nagyapja, Hirohito 1989-es halála után két évvel ő lett a hivatalos trónörökös. Még csak 31 éves volt, de ő volt az első koronaherceg, aki nőtlenként kapta meg ezt a címet, miközben elhamarkodottan megígérte, hogy 30 éves korára házas lesz.
A megfelelő ara megtalálását nemcsak a Kunaicsó előírásai nehezítették, hanem az is, hogy Naruhito – akárcsak az apja – szerelemből szeretett volna párt választani, ám trónörökösként nem állt módjában úgy randevúzni, ahogy a kortársai. A sajtó találgatásai annyira elfajultak, hogy a lapok és a tévék 1992-ben önkéntes szilenciumot vállaltak, és 1993-ban be is jelentették, hogy a herceg meglelte szíve választottját, a nála három évvel fiatalabb Ovada Maszakót, akit 1986-ban egy fogadáson ismert meg.
Az esküvőjükön kijelentette, mindent megtesz, hogy a hosszas vonakodás után igent mondó menyasszonyát segítse beilleszkedni a császári családba. Rövidesen kiderült, hogy erre mekkora szükség van. A világ legrégebbi, 2700 éves dinasztiájában csak fiúk örökölhetik a trónt, ám Naruhito öccse után kizárólag lányok születtek. Maszakóra így óriási nyomás nehezedett, hogy fia legyen, és a Moszkvában és New Yorkban felnőtt, a Harvardon diplomázott, négy nyelven folyékonyan beszélő, a férjéért ígéretes diplomáciai pályafutását feladó nőt a Kunaicsó arra kényszerítette, hogy ne menjen hivatalos utakra a férjével, hanem a palotában készüljön a fogamzásra.
