Mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, 50 katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek ma minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét Bukarestben az 1918-as – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója, Románia nemzeti ünnepe alkalmából.
Az ünnepségen Bulgária, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna díszegységeinek mintegy háromszáz katonája is felvonult a nemrég felújított bukaresti diadalív alatt.
Az 1922-ben emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő emlékműnél, illetve az ahhoz vezető sugárút mentén több ezres közönség sereglett össze, nemcsak a fővárosból: a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) például többtucatnyi autóbusszal szállíttatta a bukaresti ünnepségre vidéki szervezeteinek tagjait.
A díszemelvény az idén is a bukaresti „politikai társbérletre” jellemző feszültséget tükrözte: miután tavaly a jobboldali Klaus Iohannis államfő meg sem hívta őket, az idén az elnöki meghívást elutasítva maradt távol a tribüntől a szociálliberális kormánykoalíció két pártelnöke, Liviu Dragnea képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök. Elfogadta viszont a meghívást és Iohannis oldalán nézte végig a katonai parádét Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök.
A Székelyföldön az idén sem maradt el a helyi lakosságot provokáló felvonulás. Sepsiszentgyörgyön az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista párt más megyékből érkezett tagjai már negyedik alkalommal csatlakoztak rá a helyi románság rendezvényére, meghatározva annak a hangulatát – írta a Maszol.ro. A mintegy 70 fős csoport rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ahol csatlakoztak az ünneplőkhöz, több méternyire lemaradva vonultak az ünneplő helybéliek mögött. A felvonulók román nemzeti zászlót és az Új Jobboldal jelképét lobogtatva vonultak végig a városközpontban, és hangosan skandálták, hogy „Hargita és Kovászna Román föld”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” „Románia nemzetállam”, „Börtönbe az autonómiával” és „Nagyrománia a régi határok között”, illetve énekeltek hazafias énekeket – számolt be az incidens nélkül lezajlott eseményről a romániai magyar portál.
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december 1-jét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához való csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni.
Az EMNP szerint a társadalmi béke biztosítéka az autonómia
Az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a román nemzeti ünnepen közzétett állásfoglalása szerint az autonómiák közjogi rendszerének a megteremtése lehet a román–magyar békés együttélés garanciája. A párt országos elnöksége által jegyzett állásfoglalás szerint Románia nemzeti ünnepe alkalmat teremt annak a tisztázására, hogy egyetlen román elöljáró sem várhatja el: az erdélyi magyar közösség ünnepeljen „Erdély elcsatolásának évfordulóján”. A párt a normalitás és békés együttélés egyik alapfeltételének tekinti, hogy a román nemzetállam hivatalos ünnepén a magyarok is tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, mely a román közösség nemzeti érzéseit sérti. Jogos elvárásnak tartotta azt is, hogy a magyar közösséget se érje támadás sem december 1-jén, sem a következő centenáriumi események kapcsán.
„A román állam legitimitását és szavahihetőségét, az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt nagyban meghatározza az, hogy Románia betartja-e a Gyulafehérvári Nyilatkozatban önként vállalt kötelezettségeket” – állapította meg az EMNP.
