A kormány kedden nyújtotta be az alaptörvény módosítására vonatkozó új javaslatát, amely Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni.
Az alaptörvény eddig is kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. A módosítás biztosítja minden gyermek számára a Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését – tudatta az igazságügyi tárca vezetője Facebook-oldalán.
„A minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot” – fogalmaz a módosítás indoklása a 168ora.hu beszámolója szerint.
A módosítás értelmében az Alaptörvény első cikkének első bekezdése helyébe az alábbi szöveg kerülne, írja a hírportál: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”
A módosítás e mellett módosítaná a különleges jogrend szabályozását is, úgy, hogy összevonná a hadiállapotot, a szükségállapotot és veszélyhelyzetet rendkívüli állapottá. E mellett bekerülne az Alaptörvénybe, hogy a „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”
Az utóbbiról azt írta Varga Judit a Facebookon: az alaptörvény-módosítás emellett meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szerveknél egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat világosan, az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz-felhasználás garanciája.
A rendkívüli állapot új értelmezéséről a következőket írta: az alaptörvény módosítása megújítja a különleges jogrendre vonatkozó részt Magyarország fokozottabb biztonsága érdekében, növelve a változó jövőbeli kihívások kapcsán indokolt kormányzati reakcióképességet. A rendkívüli jogrendre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a jogbiztonság érdekében 2023. július 1-jével lép hatályba, tehát a kormány jelenlegi felhatalmazását semmilyen formában nem érinti.
ELLENZÉKI TILTAKOZÁS
Az alaptörvény-módosítás, a választási tárgyú törvények módosítása, valamint több, kedden benyújtott módosító javaslat visszavonására szólították fel az ellenzéki pártok Orbán Viktor miniszterelnököt. A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum az előterjesztéseket közös közleményben bírálta, amelyet a pártok az MTI-hez is eljuttattak. Az ellenzéki pártok szerint a kormánypártok módosító javaslatai „a közpénzek ellopása, valamint a közpénzekkel kitömött cégek, alapítványok bebetonozása és elrejtése érdekében tettek lépéseket”.
Az ellenzéki pártok szerint Orbán Viktor miniszterelnök kétségbeesett lépéseinek sorába illeszkedik az is, hogy tökéletesen demokráciaellenes módon egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtotta a választási törvény módosítását szolgáló javaslatot.
„Ez is csak azt mutatja, hogy Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát” – írták
A KAMUPÁRTOK ELLEN SZÓL
Varga Judit a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán nyilatkozva a keresztény kultúrával kapcsolatos alaptörvény-módosítási passzussal összefüggésben azt hangsúlyozta: „a kultúrán van a hangsúly, ez azt a kulturális, történelmi hagyományrendszert, identitást takarja, amire Európa is épült. Ennek deklarálása szükségessé vált a mai világban”.
Varga Judit tegnap Facebook-oldalán a benyújtott több mint hatvan törvénymódosítási javaslat egyik legfontosabb témájának nevezte az úgynevezett kamupártok elleni fellépést a választási törvény módosításával, ami megítélése szerint minden tisztességes politikus érdeke.
Hozzáfűzte: fontos téma lesz továbbá a családok védelméről szóló alaptörvény-módosítás, amely „az édesanyák, édesapák és a gyermekek érdekeinek a védelméről és képviseletéről szól”.
