Ahogyan arról nemrég írtunk, hamarosan a gasztronómia és a színház találkozik a kelebiai Márton Áron Közösségi Ház nagytermében. Február 17-én és 18-án, 19 órától, az érdeklődők vacsorázás közben a Babra megy a játék című háromfelvonásos zenés előadást tekinthetik meg.
A szövegkönyvet Brestyánszki B. Rozi írta Bara Margit, Blaha Lujza, Darvas Iván, Deák Ferenc, Déryné Széppataki Róza, Gobby Hilda, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Szántó Piroska, Tömörkény István, Újházi Ede, valamint sok más művész és közéleti személyiség szövegeinek és anekdotáinak felhasználásával. Az előadás szereplői Povázsánszki-Kőműves Noémi, Hajvert Ákos, Juhász Gábor, valamint Kálló Béla, aki egyben a rendező is. Az esten fellép Lakatos Miklós prímás és Kurináék is.
Kálló Béla azt hangsúlyozta, hogy a vacsoraszínházi előadásukat nagyon szívesen elviszik bárhová a Kárpát-medencében, de akár a távolabbi országokban élő magyarokhoz is:
Kálló Béla (Fotó: Lukács Melinda)
– Ezt az előadást eleve úgy találtuk ki, hogy rugalmas legyen, és többféle térben lehessen játszani. Ezen dolgozunk, emiatt többfelé is próbálunk, mindenféle teret kipróbálunk. Gyakoroljuk, hogyan lehet improvizálni, alkalmazkodni a különböző terekhez, ahol nem feltétlenül ugyanott járunk-kelünk. Vacsoraszínházi előadást még sose rendeztem, de már egy ideje a folyamatos megújulás kísér, új színházi formákban és témákban keresem magamat, és ez is egy ilyen lehetőség. Mostanában egyébként is energiaválsággal küzd a világ, Magyarországon a színházak működnek is, meg nem is, művelődési házak csuknak be, a vendéglők azonban nyitva tartanak. Arra is gondoltunk, hogy nézzünk meg egy ilyen fajta közösségi teret, megtörténhet-e ott a színház. Azt szeretnénk, hogy az előadás tartalmas estet nyújtson, amely során a vendégek jót szórakoznak, de intellektuálisan is felfrissülnek. Ez a produkció a szövegre épít, és mellőzi a színházi előadásokra jellemző díszleteket és kellékeket. Ha pedig jól sikerül, akár színházi előadásnak is elmegy, de egyfelvonásosként, mert akkor nem számítjuk a vacsorát – mondta a lapunknak Kálló Béla, aki arról is szólt, hogy az előadás többszöri nekifutásból jött létre.
– Paskó Csaba atya először arról beszélt, hogy szeretné az irodalmat összefűzni a gasztronómiával. Azután arról beszélgettünk, hogy magában a vers- és szövegmondás talán mégsem illeszthető össze kellőképp a vacsorázással, ekkor jött képbe a színház, és ebbe az irányba kezdtünk el gondolkodni. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy visszamenjünk Krúdy-korába, a tizenkilencedik század végére, a huszadik század elejére, amikor még aranykorát élte ez az ún. vendéglős élet, de már lassan érezni lehetett a világháború előszelét. Amikor az írók bevetették magukat az éjszakai életbe, és kiélvezték annak minden velejáróját. Főleg a közösségi létet, hiszen a vendéglők alkalmas helyek voltak a találkozásokra és a beszélgetésekre. Vacsora és italozás közben az emberek bármit megoszthattak egymással. Ennek lehet áthallása a mába is, merthogy manapság is szükségünk van a közös terekre, ahol beszélgethetünk, megoszthatjuk egymással az élményeinket, kapcsolatok jöhetnek létre, vagy szakadhatnak meg, ahol jót lehet enni és inni, legyen az cukrászda, kisvendéglő, vagy kocsma. Tulajdonképpen a társasági létforma hiányzik a mából. Akkortájt pedig letűnőben volt, mert az emberek már érezték, hogy baj lesz és téma lett az elvándorlás is. Ez is lehet egy kapcsolódási pont a mával. Ezzel a gondolatfolyammal kerestem meg Brestyánszki Boros Rozit. Mi már régóta dolgozunk együtt, több projektumot is megvalósítottunk. Az előadás a reményeink szerint szórakoztató lesz, de elgondolkodtató is, rengeteg gasztronómiai történettel megspékelve, kiélezve a magyar konyhára. Közben olyan örökzöld magyar nóták, cigány dalok fognak elhangozni, amik a fülekben vannak, csak már ritkán szólalnak meg. Régen ezeket jobban hallgatták az emberek, ma viszont mintha letűnőben lenne. Ha bizonyos szokásokat nem viszünk tovább, akkor annyira kikopnak a családi létből vagy egyáltalán a közéletből, hogy nem marad belőlük semmi sem. Ez a legborzasztóbb, mert ez azt jelenti, hogy nincs már kapcsolódási pont – hallottuk Kálló Bélától.
A vacsoraszínházra asztalt foglalni a 064 /616-229-es telefonszámon lehet. Részvételi díj 4000 dinár személyenként, ez a teljes étel- és italfogyasztást jelenti.
Nyitókép: Kálló Béla (Fotó: Lukács Melinda)
