„Gondoltam rá úgy is, mint emberre”

Vékony Lajos keramikus, iparművész alkotótevékenységének ötvenöt éve alatt nagy számú kerámiaművet és festményt alkotott. Ezek között egyaránt megtalálhatók absztrakt és figuratív művek, melyek megihletői történelmi jelentőségű alakok, de akár hétköznapi események is. Számos dísztálat és szobrot készített. Munkái nagy része samott agyagból van, mázbevonattal vagy anélkül. Megformázott magyar királyokat, királynékat, szenteket is, nemrég viszont egy olyan dísztálat készített, amely nem illik ebbe a sorba. Újabb műve ugyanis Petőfit ábrázolja, és az első eset, hogy egy költőt örökített meg. Vékony Lajost Baranyi Doloresszel, a VM4K munkatársával kerestük fel, ugyanis ezzel az alkotásával a keramikusművész is részévé válik a Mozdulj! Petőfi! programsorozatnak.

– Petőfi élete lenyűgöző, a fiatal kora ellenére nagyon sok mindent elért, sokat alkotott és történelmünk jelentős figurájává vált. Gondoltam rá úgy is, mint emberre, abban bizakodok, hogy az alkotásommal sikerült úgymond elkapnom valamit a személyiségéből is. Ami az alkotásban sokat segített, hogy sok rajz, festmény, szobor maradt fenn róla. Végül egy régi fényképet választottam ki és arról mintáztam meg. Úgy ítéltem meg, hogy valahogy ez ábrázolja a leghűebben. Ezt a Petőfi-dísztálat két évvel ezelőtt készítettem el megrendelésre, majd pedig magamnak is egyet. Még nem lett kiállítva, mert témájában nem illik az előző műveimhez. Ebből most kettő létezik csupán, egy Makón, egy pedig a saját gyűjteményemben – hallottuk Vékony Lajostól, akit a dísztál készítéséről is kérdeztük.

– A tál készítésénél az nehéz, hogy pontosan kell méretezni, a figurának pedig bele kell férnie a tálba. Samottból készítettem, leginkább ezzel az anyaggal dolgozok, amit főleg azért szeretek, mert viszonylag könnyű vele dolgozni, jól bírja az égetést is. Több színben is létezik, de most már általában máz nélkül használom. Úgy vettem észre, hogy a máz elrontja, nem lesz szép tőle. Valamikor persze szükséges használni a mázat, amikor a téma úgy kívánja meg. A Petőfi-dísztál átmérője negyvenöt centiméter és megközelítőleg tíz kilót nyom. Ez még pont akkora, hogy beférjen az égetőkemencébe, de nagyon kell vigyázni, mert száradáskor és égetéskor is csökken a nagysága. Ha nem találom el a méretet, akkor bajban vagyok, de ettől is kihívás az elkészítése. Szerintem ilyen tálat nehezebb alkotni, mint egy szobrot, de ha lenne megrendelésem, szívesen készítenék Petőfiről szobrot is –  hallottuk a művésztől.

Vékony Lajos számos művésztelepen vett részt, több kiállítása, csoportos tárlata volt. A szabadkai Munkás Jézus plébánia udvarán 2013-ban avatták fel Szent Istvánt ábrázoló domborművét, a Tordát díszítő, szintén az államalapítónkat ábrázoló mellszobor pedig ugyancsak az ő munkája. Számos díjat kapott, 2017-ben Szabadka város Pro Urbe díját is átvehette. Alkotásai gyűjteményekben is megtalálhatók, nagy számban Makón.