Manapság nem könnyű egy tanügyi dolgozó élete, még akkor sem, ha múzeumpedagógusként próbálja megállni a helyét. Egyre nagyobb kihívás lekötni a fiatalok figyelmét, mivel az internet térhódításának köszönhetően számukra minden elérhetővé vált. Erről és hivatásáról beszélgettem Mihájlovity Bába Anikóval, a Szabadkai Városi Múzeum múzeumpedagógusával.
A szakirodalomban a múzeumpedagógia több meghatározását olvashatjuk. Ön szerint mi a múzeumpedagógia?
– A múzeumpedagógia egy tágabb fogalom arra, hogy a múzeum keretében olyan programokat, foglalkozásokat, dolgokat tudjunk megtervezni, megszervezni, lebonyolítani, amelyek az emberek elképzeléseinek eleget tesznek és felkeltik a figyelmüket. A látogató lehet hároméves, és lehet százéves is, az a lényeg, hogy olyan foglalkozások legyenek nálunk, amelyek minden generáció képviselői számára érdekesek.
A mai fiatalok közül nagyon kevesen járnak múzeumba. Hatalmas kihívás őket rávenni arra, hogy megnézzenek egy tárlatot. Ha mégis sikerül, hogyan tudja lekötni a figyelmüket?
– A kollégákkal általában tartunk egy megbeszélést arról, hogy miről is szól az aktuális kiállítás. Mindig van háttéranyagunk, és a tárlat kutatói, szervezői megosztják velem a legtöbb apró, érdekes információt, amelyet utána a gyerekeknek át tudok adni. Mindezt úgy valósítom meg, hogy feladatként vagy egy mesébe csomagolom be, és fokozatosan adagolom nekik az információkat. Esetleg megkérem őket, hogy játsszák el azokat a történeteket, amelyeket hallottak. Ha idejük engedi, a munkatársaim is részt vesznek ezeken a foglalkozásokon. Itt nemcsak játszóházak, fiataloknak szóló foglalkozások vannak, hanem bábjátékok is, amelyekre vendégszereplőket hívunk.
A múlt évből két kiállítást szeretnék kiemelni. Az egyik a bukovinai székelyekről szólt, a másik pedig Falkoner Ferenc oltárképeiről. Milyen visszajelzéseket kaptak a fiataloktól ezekkel kapcsolatban?
– A Falkoner Ferenc-kiállítás nagyon lekötötte a figyelmüket. Érdekesen tudták megfigyelni és befogadni ezeket a hatalmas festményeket, amelyeket kolléganőm, dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurált. Neki köszönhetően kerültek hozzánk ezek a képek. A bukovinai székelyekkel kapcsolatos kiállításon a fiatalok, főleg a felsőbb osztályos tanulók és a középiskolások voltak azok, akik igazán meg tudták érteni a lényeget. Érdekesnek találták azt, hogy hogyan hívták régen a falujukat, és hogy annak idején a mi vidékünkön is éltek székelyek. Némelyek még érdekes történeteket is meséltek nekem. Munkatársam, dr. Papp Árpád berendezett egy régi hálószobát. Ez tetszett a legjobban a gyerekeknek, és szívesen kipróbálták volna, hogy milyen a dunna alatt aludni.
A Szabadkai Városi Múzeum egyre több digitális tartalommal várja a látogatókat. Erre az elmúlt időszakban is láthattunk példát. Kiemelném a májusi, Malvina Hoffman plakátjait bemutató kiállítást.
– Igen, ez így van, hiszen a múzeumnak nemcsak az a feladata, hogy bemutassa az összegyűjtött tárgyakat, hanem az is, hogy ezeket az újabb generációk számára is érdekessé tegye. Az említett tárlat vendégkiállítás volt, ahol a látogatók a digitális technikának köszönhetően egy olyan Malvina Hoffmann-szobrot is megtekinthettek, amely jelenleg Amerikában található. Úgy döntöttünk, hogy egy 3D-s szoba segítségével mutatjuk be a szerb művésznő azon munkáit, amelyek fizikailag nincsenek jelen a múzeumunkban. A fiatalok lelkesen álltak sorba a 3D-s szemüveg előtt. Kollégáimmal igyekszünk minél több digitális tartalmat hozzáadni a kiállításokhoz. Például bemutattuk a restaurálás folyamatát is. Fontos, hogy olyan tárgyakat is bemutassunk, amelyek helyhiány miatt nem kerülhettek ki a falra, a polcokra vagy az üvegvitrinek alá. Olyan újdonságokkal szeretnénk gazdagítani a kiállításokat, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését.
Mik az intézmény tervei a jövőre nézve? Milyen kiállításokkal készülnek ez évben? Vannak-e határon átívelő együttműködések Magyarországgal, illetve a környező országokkal?
– Igen, elég sok projektumunk, ötletünk van. Az egyik nagy projektumunk éppen a Falkoner Ferenc-kiállításhoz kötődik, és dr. Korhecz Papp Zsuzsanna a vezetője. Ennek keretében a művész festményeit vendégkiállításként mutatják be több magyarországi településen. A tárlat már eljutott Budapestre, sőt, a Bajai Múzeum, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet és a szabadkai Városi Múzeum közös projektumaként a közelmúltban még a Szerb Eurointegrációs Minisztérium is díjazta. Ezenkívül Hódmezővásárhellyel is együtt dolgozunk, és a közös projektum keretében fel fogják újítani a helyi református új templomot. Múzeumunk művészettörténésze, dr. Ninkov K. Olga egy nagyon szép kiállítást fog elkészíteni Tornyai János festő életéről és munkásságáról. Fontos megemlíteni a Rediscovery projektet, amely Szabadka és a környező települések zsidóságának kultúráját mutatja be. Ezt több országgal együttműködve valósítjuk meg.
Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik a múzeumpedagógusi hivatást választják?
– Azt, hogy ne ijedjenek meg az első rosszul sikerült foglalkozás után, ha bejön egy rosszalkodó gyermek, mert mindig le tudjuk őket kötni. Kreatívnak kell lenni, és oda kell figyelni arra, hogy önmagunkat adjuk minden foglalkozáson, hiszen itt mutatkozik meg, hogy mennyire vagyunk odaadóak, türelmesek és gyermekszeretők.
