Gróf Hadik András emlékezete

Hagyományosan március 12-én a futaki katolikus templomban szentmisével tisztelegnek gróf Hadik András emléke előtt. Ő az, akit Mária Terézia leghűségesebb huszárjaként tartjanak számon. A királynő 1763-ban grófi rangra emelte, 1771-ben pedig neki ajándékozta a futaki kamarai uradalmat a hozzá tartozó hat településsel: Futakkal, Glozsánnal, Petrőccel, Kiszáccsal, Pirossal és Begeccsel, majd Cserevicset is a birtokhoz csatolták.

A császári tábornagy 1710. október 15-én született, és 1790. március 12-én hunyt el. Futakon ő építette fel az első római katolikus templomot, amelynek a helyén most a Jézus szíve római katolikus templom található. Gróf Hadik kívánságára a futaki barokk stílusú templom főbejárati küszöbe alatt levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A templom 1906-os átépítésekor Hadik csontjait, valamint feleségének és egyik gyermekének maradványait az új templom jobb oldali tartófalának alapzatába, az oltár közelébe helyezték el. A helyet sírfelirat is jelöli.

A szórványmagyarságról készült sorozat részeként 2016. március 5–6-ai számunkban foglalkoztunk Futak múltjával és jelenével, de Hadik halála évfordulójának közeledtével ismét ellátogattuk a településre. A helyi templomban Antun Kopilović atya fogadott bennünket, aki 1998 óta Futak katolikus plébánosa.

– Amikor a templomot építették, a német és horvát hívők is beszéltek magyarul, és a szentmisék is magyar és német nyelven folytak. Sok hívő járt ide Veternikről és Begecsről is. Akkor a padok mind tele voltak. Ma azonban már nagyon kevesen járnak templomba, a legutóbbi misét 15–20 embernek tartottam, közülük elenyésző számban voltak magyarok. Mintegy 40–50 évvel ezelőtt még voltak magyar nyelvű misék, de ma már csak a búcsú idején van – mondta Kopilović atya.

A templomban igen jelentős szent ereklyét is őriznek.

– 1777-ben gróf Hadik kérésére VI. Piusz pápa jóváhagyta, hogy az exhumált Szent Jenő vértanút Futakra szállítsák, akinek maradványait a mai napig őrizzük – emelte ki a plébános, aki a Gróf Hadik elnevezésű projektról is beszélt.

– 2015-ben egy több éves multidiszciplináris projektbe kezdtünk bele, melynek keretében  Hadik András életét és munkásságát kutatjuk. A tábornoknak hosszú és gazdag pályafutása volt, de ebben a régióban sajnos kevésbé ismert. Terveink között szerepel, hogy a Hadikról szóló történelmi anyagot, valamint kézzel írt naplóit őrző archívumot felkutatjuk és áttanulmányozzuk. A kutatások már folynak a Budapesti Katonai és Bécsi Hadi Levéltárban, illetve a Vajdasági Levéltárban, de szükség van a püspöki egyházi levéltárban, katonai intézetekben, valamint a magángyűjteményekben őrzött anyagok felkutatására is. Ezzel párhuzamosan a Hadik korszakából származó eredeti tárgyak gyűjtését folytatjuk, számos leletet konzerváltak és restauráltak már. A program keretében 2016 folyamán a római katolikus templom és a paplak körüli talajrétegek felszíni geoelektromos vizsgálatait végezték el. A kapott eredmények igazolják, hogy a grófot a templom bejárata alá temették. A projekt továbbra is folyamatban van, mivel szeretnénk egy átfogó képet adni Hadikról, elsősorban az itteni lakosoknak, de mindenki másnak is, akit érdekel ez a téma – magyarázta Kopilović atya. Megtudtuk azt is, hogy Hadik András leszármazottai ma Magyarországon élnek, és a Hadik-Barkóci vezetéknevet viselik.

Hadik gróf 1777-ben kastélyt épített a településen, amely Vajdaság egyik legrégebbi fennmaradt nemesi rezidenciája. A 19. század első évtizedeiben a Chotek család birtokába került, akik az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáig birtokolták az épületet. Érdekességnek számít, hogy néhány nappal az 1914-es szarajevói merénylet előtt Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége, Szófia tartózkodott benne.1922-ben Franz Schönborn gróf lett a tulajdonos, a második világháború idején pedig a kastély kórházként is szolgált. 1947-től napjainkig a Mezőgazdasági Szakközépiskolának ad otthont. A kastély a körülötte zöldellő parkkal 2001 óta ingatlan kulturális értékként védett. Az intézményben ma hozzávetőlegesen 700 diák tanul. A településen egyedül ebben az iskolában folyik magyar oktatás.

– Az épületet utoljára két évvel ezelőtt újítottuk fel, mivel nálunk tartották az országos mezőgazdasági iskolák versenyét. Az épületet belülről és kívülről is meszeltük, illetve egy kis tatarozás történt. Hadik Andrásról főként a történelemtanárok szoktak kisebb előadásokat tartani. Jó, ha a diákok is megismerik az iskola történetét. Mi büszkék vagyunk, hogy egy ilyen szép épületben és környezetben taníthatunk – mondta Erdősi Ric Renáta szaktanár.