A szabadkai Kortárs Galériában pénteken este nyílt meg a Csíkszeredában élő és dolgozó Részegh Botond Becsomagolt háború című kiállítása. A székelyföldi művészt dr. Nátyi Róbert a közép-európai kortárs képzőművészet élvonalába sorolta, aki számos külföldi kiállítóteremben mutatta már be alkotásait.
A kiállítás ünnepélyes megnyitójának elején Szalma Viktória, az intézmény megbízott igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Miroslav Jovančić, a kiállítás kurátora mondta el bevezető beszédét, amelyben többek között kifejtette, hogy a Részegh Botond képein látható testek valójában csak a külső erőknek kitett formák, amelyek állandó harcban vannak a belső erőkkel is, és mindez valójában a ma emberének drámája. A kiállítást Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg, aki beszédében a kiállításnak otthont adó Raichle-palota és a kiállított művek közötti kontrasztra hívta fel a figyelmet, de mint fogalmazott, ez a kontraszt a tárlat előnyére válik, ugyanis éppen ilyen ellentétek vannak magukban a művekben is. Részegh Botond alkotásai a festészet és a grafika határán készültek, és a távlat nélküli homogén színes felületekre rajzolt alakok univerzális emberi kérdéseket feszegetnek. A „tőmondatos” festmények zsigeri, mélyről felszakadó érzelmeket mutatnak be. Nátyi Róbert a kiállított művek, valamint számos irodalmi és képzőművészeti alkotás közötti kapcsolatra is felhívta az érdeklődők figyelmét, például a képek és a bizánci ikonfestészet, Goya és Caravaggio egy-egy alkotása, vagy éppen Balzac egyik regénye között lévő párhuzamokra.
Fotó: Molnár Edvárd
Az ünnepélyes megnyitót követően az alkotó rögtönzött tárlatvezetést tartott, amelynek során megismerhettük a képek megszületésének körülményeit, ugyanakkor néhány műhelytitkot is hallhattunk. A kiállítás anyaga két ciklus, A háború anatómiája és a Becsomagolt élet című sorozat anyagából tevődik össze. Utóbbi a koronavírus miatt elrendelt karantén ideje alatt született meg, míg előbbi nem konkrét háborúhoz köthető érzéseket fogalmaz meg, hanem olyan egyetemes kérdésekre keresi a választ, mint például, hogy mit gondol az, aki katonaként embert öl, hogyan dolgozza fel a háború tapasztalatait, hogyan számol el a lelkiismeretével.
A tárlat március 18-áig tekinthető meg.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
