A Szabadkai Városi Múzeum, a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskola és a tavankúti Matija Gubec horvát művelődési-oktatási egyesület Drukkoló formák és lenyomataik címmel szervezett kiállítást a szabadkai Városi Emléktárgyboltban. A kiállítás fehér hímzéssel, illetve lyukhímzéssel díszített tárgyakat mutat be, amelyek a hagyományos ruházati és háztartási, valamint a modern ruházat és emléktárgyak részét képezik. A tárlaton fontos szerepet kapnak a drukkoló formák is, azaz olyan szerszámok, amelyekkel a motívumok anyagra való nyomását végzik. A kiállított szerszámok keletkezése Zentához kötődik, ahol a 20. század húszas éveiben több drukkolóműhely működött. A tárlaton a tavankúti Matija Gubec horvát művelődési-oktatási egyesület gyűjteményéből a nyomáshoz használt drukkoló formákat tekinthetjük meg. A kiállításon munkáikkal részt vettek a szabadkai Vegyészeti-Technológiai iskola ruhamodellező szakos elsős és negyedikes diákjai, akik Kata Suknović textilmérnökkel, a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskola tanárnőjével a fehér hímzés órán elsajátítottakat mutatták be, hangsúlyt fektetve a régi motívumok modern ruhákon való alkalmazására. A kiállítást Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum néprajzkutatója nyitotta meg:
– Nagy hagyománya van Zentán a mintadíszítésnek. Főleg a sablonkészítés az, amely hosszú ideig megmaradt. Vajdaságban erős volt az igény a díszítőművészet hagyományának ápolására. A kutatások szerint már a 18. században Bácska 21 településén alakult kékfestőműhely, 1844-ben harminc kékfestő dolgozott. A Tisza-menti részeket és a bánságot sokáig a szegedi kékfestők látták el portékával. A kékfestő műhelyek többségében a 19. század végéig kézzel folyt a munka. Zentán mélyre nyúló hagyománya van a fehér hímzésnek is, nagy volt a kínálata az igényesen megtervezett és kivitelezett díszítményeknek – mondta egyebek közt Nagy Abonyi Ágnes. A kiállítás május 23-ig látogatható.
