Silling Léda néprajzkutató kötetét ismerhették meg az érdeklődők a Szabadkai Városi Könyvtárban. A könyvet a Forum Könyvkiadó adta ki. A gazdagon illusztrált kötetben a vajdasági települések piacairól, vásárairól, valamint a települések lakosságának életmódjáról, termelési hagyományairól és táplálkozáskultúrájáról olvashatunk. Az egybegyűlteket Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója üdvözölte, majd pedig a kiadványt Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke méltatta:
– Silling Léda a tanulmánykötetében a paraszti életmód egyik legalapvetőbb területével foglalkozik. A létfenntartásnak azt a pontját, szegmensét, történetesen az árucsere fogalmát, tágabb értelemben a tartalmát dolgozta fel, amelyről meglehetősen kevés tudományos szakirodalom jelent meg. A tanulmány egyik legsokszínűbb része a piacozás. A bevezetőben utalások történnek a vásárok helyének létrejöttére, milyen tényezők játszottak közre egy-egy nagyobb vásári helyszín kialakulásakor, milyen szerepet töltöttek be a piacközpontok a régiók kialakulásában. Várostörténeti áttekintést kapunk arról, hogyan vált Zombor piacközponti tényezővé. A zombori vásárok és piacok mellett a sokoldalú árucsere-forgalom színhelyéül szolgáló, széles táji jelentőséggel bíró Kupuszina települést is bemutatja – hallottuk egyebek között Szőke Annától, majd pedig Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó igazgatója szólt a könyvről.
– Nagy öröm, hogy végre sikerült megjelentetnünk ezt a kötetet, annál inkább, mivel a Forum fontosnak tartja, hogy a fiatal kutatókat felkarolja, és kézirataikból könyvet adjon ki. Silling Léda kötete már szerepelt a könyvhéten, de úgy érezzük, ez az igazi bemutatója. A Forum szeretne minél határozottabb profilt kialakítani. A legfontosabb a szépirodalom, de több tematikával is kiemelten igyekszik foglalkozni, ilyen például a képzőművészet, a helytörténet és a néprajz is – ismertette Virág Gábor.
A könyvbemutató további részében a szerzőt Raffai Judit néprajzkutató mutatta be:
– Silling Léda az ELTE néprajzi tanszékére járt, itt is doktorált, a témája a vásárok voltak. A könyv két nagy tematikus egységre oszlik, az egyik a vásárokkal foglalkozik, a másik pedig egyéb más területekre kalauzol bennünket. A kötet egyben Léda fejlődését is bemutatja. Kupuszinán nőtt fel, így Kupuszina lett a fő témája, utána ez kiszélesedett, és vajdasági szintűvé terjedt. Kupuszinán kifejezett a hagyományőrzés, Léda a változások kutatásával is foglalkozott, de nem felejtette el a folklórt sem, így például a kupuszinai népszokásokra, süteményekre is kitért. Nagy öröm, hogy az idei könyvhétre három vajdasági néprajzi témájú könyv is megjelent, Silling Léda kötete mellett Klamár Zoltán tanulmánykötete, valamint a Bodor Anikó-féle népszokásanyag – mondta Raffai Judit, majd pedig a szerző szólt arról, hogy mi ihlette a tanulmánykötet témájának a megválasztásában.
– Kupuszinai mivoltomból is egyértelműen adódott, hogy Kupuszinával foglalkozok. A piacozás érdekes és színes téma, amiről adatok is találhatók. Akár korszakokra is bontható, így folytam bele. Amikor előjöttek a vásárok is, a sajtókutatás felé fordultam, ahol a vásározás színes pillanatai tárultak elém. Ugyanígy fontosak a levéltári források is, amelyek a város és a vásár összekapcsolódására tudnak rávilágítani – fejtette ki Silling Léda.
A könyvbemutató után az érdeklődők megkóstolhatták a méltán híres kupuszinai mákos rétest is.
