Intenzív tárgyalások és előkészítések után 2017-ben három helyszínen, Zágrábban, Újvidéken és Ljubljanában rendezi meg Pécs átfogó bemutatkozását a várost képviselő Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. A program keretében Pécs az Újvidék 2021 Európa Kulturális Fővárosa Alapítvány közreműködésével szerbiai testvérvárosában, a 2021-es Európa Kulturális Fővárosában, Újvidéken mutatkozik be szerteágazó kulturális programokkal május 26-a és 28-a között. Méhes Károly, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának munkatársa, a Pécsi Íróprogram vezetője beszélt lapunknak a háromnapos programsorozatról, illetve Pécsnek az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programban szerzett tapasztalatairól.
– Három részre lehetett osztani Pécs kulturális fővárosi időszakát: 2005-ben nyertük el a címet, és 2010-ig tartott a felkészülés izgalmas, hogy úgy mondjam túlfűtött szakasza; nagyon sok ötlet született, aminek egyik fele megvalósult, a másik fele nem, aztán következett maga 2010, ami egy éven át tartó őrült vágtatás volt egyik rendezvényről a másikra. Mindeközben sok olyan kulturális beruházás történt, amelyek el is készültek, és ma látjuk pontosan, mennyire átszabták Pécs és kicsit talán a régió vagy az ország kulturális arculatát. Elkészült egy fantasztikus koncertterem, a Kodály Központ, megújult a belváros és nagyon sok köztér, elkészült egy hatalmas könyvtár, és a Zsolnay-gyár nagyobbik része átalakult egy kulturális negyeddé, ahol a planetáriumtól kezdve a színházon keresztül a kiállító- és játszóterekig minden van, tehát ez egy város a városban. Ezt próbáljuk a mai napig egyrészt funkcióval megtölteni, ami nem kis feladat, másrészt pedig – mint jelen estben Újvidéken – külföldön is hírét vinni, hogy érdemes odamenni, és körülnézni egy-két nap erejéig, mert bőven van látnivaló, már csak a kulturális negyedben is, de Pécsett mindenképp – mondta Méhes Károly. Azt is felvázolta, hogyan épül fel a Pécsi Íróprogram, melyben eddig három szerb író, Boško Krstić, Laslo Blašković és Dragan Velikić vett részt.
– Az alapkoncepció az volt, hogy minden szerző egy hónapra érkezik hozzánk. Majdnem minden európai országból, sőt Japánból, Kínából és Amerikából is voltak vendégeink, tehát már túlléptünk az európai kereten. A cél az, hogy az ott-tartózkodásuk ideje alatt pécsi szövegek szülessenek olyan emberek tollából, akik nagyon jó írók. Két antológia jelent már meg: a 22xPécs a 2010-es év végén és nemrégiben a 31xPécs. Mindig arról szól ez a kulturális fővárosság, hogy ne csak ez az egy kitüntetett év legyen, amikor sok minden történik, aztán lehúzzák a rolót, hanem hogy kicsit átformálja az egész szemléletmódot, gyakorlatot. Ez az íróprogram idestova 10 éve működik: 7 éve vagyunk túl a pécsi kultúrfővárosságon, és mind a mai napig működik, egyre népszerűbb, egyre több csereprogramunk van éppen a kultúrfővárosokkal: Pilsennel, Wrocławval volt, és most kötünk egyet Újvidékkel is, úgyhogy minden valószínűség szerint már idén jön egy újvidéki szerző Pécsre, és jövőre már egy bilaterális kapcsolat alakulhat ki. Ugyanígy Rijekával lesz majd ilyen, és arra törekszünk, hogy ez az írói network működjön, tehát hogy a szerzőink tudjanak egymásról, és a továbbiakban fesztiválokon és egyéb rendezvényeken tartjuk velük a kapcsolatot.
Méhes Károly arról is beszélt, hogy milyen tapasztalatokat oszthat meg Pécs Újvidékkel az Európa Kulturális Fővárosa előkészítő programjaira és a 2021-es évre való felkészülés szempontjából:
– A pályázati szakaszban, úgy tűnik, tudtunk olyan tanácsokat adni, amik hasznosak voltak, hiszen Újvidék nyert. Azt kell nagyon komolyan venni, hogy nem egy egyéves nagy farsangi fesztiválról van szó, ahol egyik zenekar éri a másikat, hanem azt díjazzák Brüsszelben is, ha van egy jövőképe az adott városnak arról, hogy hol tart abban a pillanatban, amikor beadja a pályázatot, és hová szeretne eljutni. És ha ez egy olyan koncepció, ami vállalható, nem túlzó – mert leírni bármi le lehet, a papír elbírja –, azt kell kitalálni, hogy aztán ne lehessen számon kérni a szervezőkön olyasmit, amit nem volt lehetőségük megcsinálni. Pécs esetében is az volt a kétséges, hogy a nagy beruházások időben tető alá hozhatók-e, és nem is lettek azok, mert 2010 végére csak a Kodály Központ készült el, de 2017-ben már minden szépen funkcionál. Újvidéknek olyan tanácsokat szeretnénk adni, hogy bölcs dolog-e belevágni bizonyos dolgokba, vagy nem. Talán ez a pécsi kulturális napok is arra lesz jó, hogy egy Újvidéknél jóval kisebb város megmutathatja, hogy honnan hová lehet eljutni effajta szándékkal, mert aztán az is lett a város szlogenje, hogy Pécs, a kultúra városa. És tényleg el lehet mondani, hogy a különféle kulturális tevékenységek elég magas mérce szerint működnek, de azt is látni kell, hogy a kultúrát el kell tartania a gazdaságnak, és Pécs abból a szempontból van hátrányosabb helyzetben, hogy nem igazán van gazdasági háttere: a szénbánya, az uránbánya, a híres pécsi gyárak gyakorlatilag mind megszűntek, és emiatt ez nem kis feladat, hogy a kultúrát olyan szinten tartsuk, mint 2010-ben.
Arra törekedtünk, hogy ez a három nap minifesztivál legyen: lesz benne fotókiállítás, zene, irodalom, kórus, mindenből egy csipetnyi. A fotókiállítás megmutatja a város köztereit, azt, hogy aki Pécsre betoppan, mivel találkozik, és természetesen pécsi fotósok képeiről van szó – fejtette ki Méhes Károly.
