Nemzeti és kulturális önazonosságunkért

– A vajdasági magyarság szempontjából azért is nagyon fontos ez a mai nap, mert úgy gondolom, hogy a XXI. század magyar múzeumának – így a ma hivatalosan is az önállósodás útjára lépő topolyai intézménynek – talán legfontosabb szerepe nemzeti és kulturális önazonosságunk megőrzése. Ennek az igénynek és elvárásnak ugyanis egyik legalkalmasabb helyszíne a múzeum, ahol kézzelfogható közelségbe kerülünk olyan tárgyakkal, gyűjteményekkel, programokkal és képzésekkel, amelyek abban segíthetnek bennünket, hogy szülőföldünkön otthon érezzük magunkat; otthonosan mozogjunk a várost alapító bárók, a Kray család kétszintes, klasszicista stílusú kastélyában; hogy belefeledkezzünk a múzeum biológiai, régészeti, helytörténeti, irodalmi és képzőművészeti állandó kiállításaiba; hogy betekintést nyerjünk a Bács-ér partjának élővilágába, a környék ős-, szarmata, avar és középkori régészeti lelőhelyeinek anyagába; a térség képzőművészeinek, építészeinek és irodalmárainak munkásságába; végigsimíthatjuk kezünkkel a 75 évvel ezelőtt született Tóth Ferenc emlékére ma nyíló kiállítás valamelyik becses tárgyát; vagy érdeklődéssel meghallgathatjuk a Fiatal néprajzkutatók és kulturális antropológusok IX. konferenciájának előadásait – hangzott el a többi között mgr. Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének köszöntőjében a Topolyai Napok 2015 városnapi programsorának nyitónapján, pénteken az immár Topolya Község Múzeuma elnevezést viselő intézményben, amely 13 éves fennállása alatt mostanáig a Szabadkai Városi Múzeum keretében működő közművelődési intézményként élt.

Alapítójaként a Topolya községi képviselő-testületet jegyzik, az intézmény társalapítója az MNT. Vezetését Gazsó Hargita megbízott igazgató végzi, aki az avatón szintén köszöntötte az ünneplő közösséget.

– Egy igazi múzeum – ilyen a topolyai is – a másokról való beszéd, a más kultúrák, népek, hagyományok és szokások megismerésének és elfogadtatásának, megbecsülésének a színtere is – fogalmazott Hajnal Jenő –, ugyanakkor újabb kihívások is várnak rá: miként tud bekapcsolódni az információs világhálóba; milyen lehetőséget talál arra, hogy virtuális kiállításaival, programjaival megfeleljen ezeknek az elvárásoknak; hogy tömegeket megmozgató, különböző tematikai egységek köré szerveződő, széles körű nemzetközi gyűjteményekből származó tárgyakat bemutató időszaki kiállításokat szervezzen; a hagyományos és digitális történetmesélés fontos helyszíne legyen; a tudás és az információ, a szép és az érték fölött gyakoroljon építő ellenőrzést; új társadalmi szerepet alakítson ki: menedék és megnyugvás legyen brutális, mind nehezebben érthető, megzavarodott világunkban. A Magyar Nemzeti Tanács elsősorban ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában kíván majd segítséget és támogatást nyújtani a topolyai és a többi hasonló, vajdasági magyar nemzeti értékeket, kincseket és örökséget gyűjtő, őrző, bemutató és népszerűsítő közgyűjteményi intézménynek – fejtette ki az MNT elnöke, aki rendhagyónak nevezte az önállósult Topolya Község Múzeumának megnyitóünnepélyét.

– Ritkán fordul elő, hogy egy intézményépítés hosszú folyamatának végén együtt, közösen ünnepeljenek mindazok, akik 2002 óta szívügyüknek tekintették ezt a mai pillanatot: az egykori anyaintézmény, a Szabadkai Városi Múzeum és annak igazgatója, magiszter Hulló István; a kezdeményező, az ösztönző, a segítő, a számon kérő, a mindenre és mindenkire odafigyelő Lovas Ildikó író, az előző Magyar Nemzeti Tanács tanácsosa; a múzeum fenntartója és működtetője Kislinder Gábor topolyai polgármester, községi elnök személyében; az intézmény egyik társalapítójának képviseletében a Magyar Nemzeti Tanács jelenlevő tagjai; és mindazok, akik ennek az intézménynek a haszonélvezői: a kedves látogatók.

Az alkalmi eseményt Lovas Ildikó író mellett, aki szintén szólt az egybegyűltekhez, megtisztelte jelenlétével mgr. Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum intézményvezetője is. Köszöntőjét múltidézéssel vezette fel:

– A topolyai múzeum megalapításának gondolata a múlt század hetvenes éveiben fogant, amikor a Bánkertben nagyszabású ásatások indultak. Szekeres László szabadkai régész mellett a topolyai Tanka László, Csubela Ferenc és Brindza Károly indítványozták a topolyai múzeum létrehozását. Javaslatukra Tóth Péter községi elnök a Szabadkai Városi Múzeummal történő 1974-es szerződés aláírásakor kategorikusan kijelentette: ő szeretné megnyitni majdan a Topolyai Múzeumot. Ez ugyan nem következett be, de ma, 40 év után mégis múzeumot avatunk Topolyán. Meg kell említenem 2002. szeptember 13-át. Bár péntek volt, mégis szerencsés napnak bizonyult: Bábi Attila polgármester megnyitotta a Szabadkai Városi Múzeum Topolyai kihelyezett tagozatát. (…) Kulturális rendezvények, kiállítások, bemutatók, projektumok sokasága jellemezte az eltelt időszakot. Növekedett a gyűjtemény, sokasodtak a múzeumi tárgyak, és mind többet beszéltünk már a kezdetektől betervezett önálló intézmény létrehozásáról – fejtette ki a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, aki emlékeztetett: az MNT Kulturális Bizottsága által kidolgozott stratégia elfogadása után gyorsultak fel a dolgok, az operatív ügyintézés, megszülettek a szükséges döntések, statútum, költségvetés. Reményt adónak, biztatónak, kapaszkodónak nevezte azt a történést, miszerint:

– Azokban az időkben amikor a mindennapi közbeszéd témája szinte kizárólag a fennmaradás, a puszta lét, gyermekeink boldogulása, a kivándorlás, az ősi föld elhagyása, Topolyán múzeumot alapítanak és adnak át a közjónak. Művelődési intézményt, ahol a majd kultúránk tárgyi és szellemi hagyatékát gyűjtik, őrzik és mutatják be. Ahol fiataljaink megismerhetik majd múltukat, történelmüket, művészetüket, eleik mindennapi életét, hagyományait és nem utolsósorban Topolya és környékének természeti értékeit – mondta Hulló, majd kiemelte: társintézményük, Topolya Község Múzeuma természetesen továbbra is számíthat a Szabadkai Városi Múzeum közre- és együttműködésére, támogatására és szakmai segítségére. Kislinder Gábor, Topolya polgármestere is üdvözölte a megjelenteket:

– Minden városelnöknek nagy öröm, ha a településének egy fontos pillanatát ünnepli, és ma ismét elérkezhettünk községünk életének egy mérföldkövéhez. Ma ünnepelhetünk, mégpedig a múzeumunk születésének pillanatát. Jelentős pillanat ez számunkra, mert egy régen dédelgetett vágyunk teljesül azzal, hogy létrehozzuk és a nyilvánosság előtt végre meg is nyithatjuk az önálló múzeumunkat. (…) Sok sikert kívánok a múzeumnak, kívánom, hogy az intézmény vezetőjének mindig legyen ereje újdonságot, lendületet biztosítani az idelátogatók számára. Hogy a szép szeretetére neveljen mindenkit, és ne csak a műkedvelők érezzék otthonunknak ezt a létesítményt, hanem a csodálók is találjanak kedvükre valót. De igazából attól nem kell tartanunk, hogy nem lesznek megfelelő tartalmak, hiszen az elmúlt években is kedvünkre válogathattunk a programokból. Kívánom, hogy mindannyian találjunk a jövőben időt a művészetre, és legyünk hűséges látogatói a múzeumnak – mondta Kislinder.