2024. szeptember 2., hétfő

A szabadság iránti vágy

A Nyitott Távlatok és a Nagy Imre Társaság által szervezett filmklubban A nyomsávon című filmet vetítették, majd beszélgetésre került sor

A Lifka Sándor art moziban szerdán este tartották meg a Nyitott Távlatok és a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének közös rendezvényét, amely során az Erdélyi János rendezésében készült A nyomsávon – avagy élet a vasfüggöny mentén – című magyar dokumentumfilm első részét vetítették le. A film megtekintése után, a témával kapcsolatos beszélgetés zajlott, amelyen Baráth Gábor, az Ivan Sarić Műszaki Középiskola történelemtanára és Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének elnöke, az országos elnökség tagja vett részt.

A nyomsávon című filmalkotás a nyugati és a keleti blokk határán épült magyarországi vasfüggöny mentén lévő települések lakóit mutatja be, akik állandó zaklatás, ellenőrzés és szabadságukban való korlátozás közepette éltek. A filmben szemtanúk vallanak a határsértésekről. A vetítés előtt az egybegyűlteket Molnár Verona, a Nyitott Távlatok elnöke köszöntötte. Mint azt hallhattuk, Erdélyi János néhány napig Vajdaságban tartózkodott, nagyon megörült a filmvetítésnek, de Horvátországba ment forgatni. A vetítésen való részvételét ennek ellenére is tervezte, nem mondta le, de a mostani menekültügyi probléma, a horvátországi határszakaszán bekövetkezett akadályok miatt nem érkezett meg a rendezvényre. Molnár Verona bevezetőjében kitért arra is, hogy a mai menekültügyi helyzet tükrében még inkább aktualitás Erdélyi János filmje és témája:

– Ez a film azért is érdekes, mert az 1956-os menekültek szabadság iránti vágyát mutatja be. Ami a mostani menekültproblémát illeti, nyilván lényeges különbségek vannak, a politikai szabadság megvalósulása 1956-ban adatott volt, most pedig kérdőjel – hallottuk Molnár Veronától.

A nézőket köszöntötte Kudlik Zoltán, a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezetének elnöke, az országos elnökség tagja is:

– A Nyitott Távlatok és a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete évek óta 1956-tal foglalkozik. Úgy éreztük, hogy ezt a témát, a magyar történelmet, és a közelmúlt eseményeit egy filmklub megszervezésével közelebb hozhatjuk, jobban megismertethetjük a polgárokkal. A film témája 1989-cel foglalkozik, amely az 1956-os eseményekhez kapcsolódik. 1989-ben szűnt meg a keleti blokk, illetve a vasfüggöny Ausztria és Magyarország között. Ennek bekövetkezését és a határ mindkét felén átélt borzalmakat ismerhették meg a nézők a filmben azok által, akik saját élményeikről vallanak – mondta Kudlik Zoltán, aki lapunknak részletesebben kifejtette a filmklub működését és terveit, valamint a két szervezet ez évre vonatkozó programjait:

– Tavaly hoztuk létre a filmklubot, idén másodszor valósítottuk meg, és jövőre is szerveznénk vetítést. Filmklubunkkal a diákokat is megcéloztuk. Célunk, hogy a magyar történelemnek azon részeit mutassuk be, amelyek nincsenek benne a történelemkönyvben, így a diákok mintegy élő történelemóra keretében betekintést nyerjenek a huszadik század különböző eseményeibe. Ezt a projektumot szeretnénk továbbvinni, hogy ne csak tanácskozás, úgymond száraz szakmai előadások útján foglalkozzunk a témával, hanem képekkel tegyük élővé, kortárs filmalkotók műveit mutassuk be. Tavaly a 301-es parcellával kapcsolatban láthattak filmet az érdeklődők, megtudhatták, hogyan jött létre, milyen civil összefogás útján. Nagyon érdekes történet volt – mondta Kudlik Zoltán, és szólt a soron következő rendezvényekről is.

– A Nagy Imre Társaság az idén még két eseményt tervez. A Nyitott Távlatokkal közösen Horgoson szeretnénk elhelyezni egy táblát a menekültek emlékére, mivel Horgoson a Kárász-kastélyban volt egy befogadótábor. A Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete és a Nyitott Távlatokon belül működő Délvidéki 56-os műhely több mint tíz éve igyekszik 1956-tal kapcsolatos emlékhelyeket állítani és ezeket megőrizni. Délvidéknek az 1956-os menekültek befogadása által van kapcsolódási pontja, mivel a megtorlás után ezen a déli határszakaszon hagyták el több mint húszezren Magyarországot. Egy kis részük maradt ezeken a vidékeken, nagyobb részük pedig továbbment Nyugatra vagy az óceán túloldalára. Mivel Kelebián, Bajmokon és Zomborban, tavaly pedig Muzslyán sikerült emléktáblát avatnunk, ennek folytatásaként állítunk fel emlékhelyet Horgoson, egy tanácskozás keretében, amely során a helyi történészek és fiatalok által összegyűjtött kutatások és a helyi lakosok visszaemlékezései alapján tartanánk szakmai előadásokat. Ezenkívül november végén tizennegyedik alkalommal tartjuk meg vajdasági szintű vetélkedőnket középiskolások számára. Az erre vonatkozó felhívás a jövő héten jut el az iskolákba. Várjuk majd tehát a diákok jelentkezését, és igyekszünk méltó díjakkal jutalmazni részvételüket. A díjak között lesz egy kétnapos tanulmányi út Budapestre, a magyar konzulátus és a Forum Könyvkiadó által pedig könyvcsomagot kap az első három helyezett csapat – mondta Kudlik Zoltán.