Pénteken, az Ünnepi Könyvhét második napján a budapesti Vörösmarty téren már „teljes üzemmódban” zajlott az élet; írók, költők ültek a dedikálóasztalok mellett, a két színpadon pódiumbeszélgetések folytak irodalomról, művészetről – éppen csak a nézők, az érdeklődők száma volt szokatlanul kevés. A korábbi években valahogy többeket vonzott a könyves mustra – mondogatták egymásnak az emberek, majd egy-egy rosszalló pillantást vetve az égre, összehúzták magukon kabátjukat.
Az időjárás tegnap sem igazán kedvezett a szabadtéri programoknak; az eső hol csak szemerkélt, hol komolyabban is eleredt, a közeli Duna felől áramló heves szél sem lendített a hangulaton. Hogy lehet jó érzéssel lapozgatni az olyan finom jószágot, mint a nyomdából frissen kikerült könyv, ha azt kell lesni, hogy mikor tépi ki kezéből a lapokat az áramlat?
Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó igazgatója is arra panaszkodott, hogy az utóbbi években az időjárás rendszerint elrontja a magyar könyves szakma legrangosabb rendezvényét. „Az igazi, szenvedélyes olvasókat, irodalombarátokat azonban a rossz idő sem tartja vissza” – tette hozzá. Németh Ferencet elsősorban a számos új néprajzi, történelmi tárgyú kiadvány örvendeztette meg. „Az idei év egyik kiemelt témája Trianon; képeslap-reprintektől a tematikus Trianon-kiadványokig, a békediktátum teljes szövegének közléséig szinte minden megtalálható itt”. A Forum igazgatójának meglátása szerint a gazdasági válság ellenére lankadatlan a könyvkiadói kedv, az idén is izgalmas kötetek láttak napvilágot. Németh Ferenc elmondta: a Forum által megjelentetett, Széchenyi Szerbiában című munka kuriózumnak számít a Vörösmarty téren, nagy is az érdeklődés iránta. E kötet mellett a Forum további öt újdonsággal jelent meg a Könyvhéten; Balogh István, Bányai János, Bordás Győző, Harkai Vass Éva és Raffai Endre kötetei rendre kivívták a könyves szakma kiemelt érdeklődését.
Beszédes István, a zEtna Kiadó vezetője is a legnagyobb magyar könyves eseményként méltatta a rendezvényt. „A Könyvhétnél érezhető, hogy ez nemcsak a könyvek eseménye, hanem az irodalom eseménye is: a magyar szerzők, magyar könyvek itt debütálhatnak, ennek a mustrának van a legjobb akusztikája ahhoz, hogy az új címszavak eljussanak a potenciális olvasókhoz” – emelte ki. A zEtna az utóbbi négy-öt évben minden címszavával megjelenik a Könyvhéten, s így van ez az idén is, amikor a kiadó nyolc kötetét kínálja az olvasóknak. „Az ünnepi könyvheti katalógus, a dedikációk – mindezek bizonyos mozgásteret adnak, ami hozzásegít ahhoz, hogy a kiadványaink eljussanak a közönséghez”. Beszédes István úgy látja: növekvőfélben van a vajdasági irodalom iránti érdeklődés a magyarországi közönség részéről, noha a vajdasági magyar irodalom érdekében elég sokat kellene tenni. „A kilencvenes-kétezres évek körülményei, egyfelől a nehézségeket okozó gazdasági-politikai légkör, másfelől a menedzsment hiánya érezhető ennek a régiónak a kiadói tevékenységében. Vannak értékeink, de ki kell hozzájuk találni a csatornákat, amelyek révén eljuthatnak az anyaországi olvasókhoz. Több anyaországi, több vajdasági, több régióbeli megmutatkozás kellene, de erre mindmáig nem találtunk ki megfelelő stratégiát” – állapította meg.
Az Ünnepi Könyvhét igazi csúcspontjának mindig a hétvége napjai számítanak, s várhatóan idén sem lesz ez másként. Izgalmasabbá teszi a várakozást, hogy szombaton este ismét Könyvek Éjszakája lesz a Vörösmarty téren, amikor számos szokatlan rendezvény, esemény (többek között egy utcabál) csábítja a látogatókat. S miután a meteorológia is az eddigieknél biztatóbb előrejelzést adott ki erre a két napra, remélhető, hogy a korábbi évek forgataga ragadja magával az olvasókat, akik ezúttal a vajdasági magyar könyvek között a Magyar Szó kiadványait is megtalálhatják.
