Magyarkanizsa és a szabadkai Bash-ház után a szabadkai Magyar Ház galériájában is megtekinthetők augusztus végéig Kanyó Ervin grafikái, az Üzenet a hátsó udvarból kiállítás képei. A látogatók a 17 rajzon esetleg saját környezetüket is felfedezhetik – ahogy a szabadkaiak például rábukkantak a Szent Teréz-székesegyházra – de a valós utca- és házrészletek mellett a képzelet alkotta épületek is helyet kaptak. Emberek ugyan nincsenek, ám mégis egyfajta emberábrázolás is ez. Hogy ezt mit is jelent, arról magát az alkotót kérdeztük.
– Az elmúlt két év munkái ezek. Meg szerettem volna rajzolni azokat a városokat, ahol éltem, élek, ahogyan a városok az emlékeimben élnek. Az, hogy a valós városrészek mellett van nem valós városrész, nem jelenti azt, hogy ezek valamiféle idealizált városok lennének. Megfogalmazom azt a várost, ahol lakom, megmagyarázom magamnak, másoknak. Ezek nem idealizált városok, hanem olyanok, amelyek meghatározhatják azokat az embereket, akik benne élnek és esetleg tükrözhetik a lelkiállapotot is. Emberek nincsenek a rajzokon, a nézőkre bízom, hogy odaképzeljék őket. Én csak a környezetet akartam lerajzolni. Átvitt értelemben igen, emberábrázolás is mindez, főleg hangulatábrázolás. Az ablakok, ajtók lehetnek az emberi arcok szinonimái – hallottuk Kanyó Ervintől, aki arról is beszélt, hogy kollázstechnikát is alkalmaz, ami átvitt értelemben megint csak az ember emlékeinek a rétegződésére utal, arra, ahogy az emlékekből felépül egy élmény.
A rajzok különböző perspektívából láttatják a várost: hol szemben állunk a házzal, hol fölülről látjuk a házakat, a sok-sok tetőt.
– Variálom a látásmódokat. Én sokszor laktam magasabb házban, ahonnan néztem a várost, ezek a látásmódok tehát egyrészt személyes élmények is.
S ha már Üzenet a hátsó udvarból a tárlat címe, arra is rákérdeztünk, hogy mi is az üzenet.
– Úgy érzem, mintha valamit közvetítenék, elbeszélnék. Hogy mi az üzenet? Az, hogy itt vannak életek, zajlanak események, az utcák vezetnek valahova, és menni kell ezeken az utcákon, és az utcák lehet, hogy elvezethetnek jobb helyekre, lehet, hogy rosszabbakra, de valamerre menni kell, miközben észre kell venni az utcán lévő dolgokat, a lehetőségeket.
Mint megtudtuk, a tervek szerint Vajdaság több városában is bemutatásra kerül a kiállítás, Zomborban, Nagybecskereken, esetleg Magyarországra is átkerül.
