Az idén szeptemberben a magyarországi filmszínházak szinte minden hétvégén bemutatnak egy különleges alkotást. Írásunkban ezeket szemlézzük lapunk olvasóinak.
Szeptember 8-án kezdik el vetíteni a magyar mozik Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjét. Az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon a legjobb magyar film díját elnyerő alkotás Toszecky Renáta szociális munkás mindennapi munkáját mutatja be egy magyarországi, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett védett házban, ahol a prostitúcióra kényszerített, emberkereskedelem áldozatául esett nők életét próbálják meg új mederbe terelni, hogy gyerekeikkel együtt új életet kezdhessenek. A film a segítő munka kihívásaiba nyújt betekintést. Schwechtje Mihály – aki korábban az online zaklatásról szóló Remélem legközelebb sikerül meghalnod című tini-thrillert rendezte – e mostani dokumentumfilmjében elénk tárulnak a védett ház mindennapjai, ahol az itt 1–2 évet tartózkodó védenceknek a szociális munkások segítenek nekik munkát keresni, önéletrajzot írni vagy éppen vizsgákra felkészülni, hogy mire kiköltöznek, legyen saját egzisztenciájuk. Ugyanakkor e mellett a lakóknak sokkal személyesebb életvezetési tanácsokra is szükségük van az anyaságról, a párkapcsolatokról és a gyerekük iránti felelősségről, vagy éppen csak arra, hogy legyen valaki, aki meghallgatja őket.
Egy hétre rá a tavalyi év második legnézettebb magyar filmjét, a Nagykarácsony című vígjátékot jegyző Lévai Balázs és Tiszeker Dániel Nyugati nyaralás című filmjével a múlt század nyolcvanas éveibe, a „legvidámabb barakk” abszurd világába kalauzolja el a filmkedvelőket. A film főhőse Maurer Gyuri, egy ügyes autószerelő, aki mindent meg tud oldani, ezért a pártvezetők járgányait is ő szereli. Ám terveiket a hatóságok megakadályozzák: az egyik gyerek útlevele ugyanis nem érkezik meg, nehogy a család nyugatra disszidáljon. A minden hájjal megkent Gyuri azonban helyzetet úgy oldja meg, hogy kölcsönveszi egy disszidens magyar nála hagyott autóját és Balatonra mennek. Itt persze a legnagyobb luxust élvezik, hiszen az autónak hála nyugat-európai turistának vélik őket. Azonban Maurerék nem is sejtik, hogy az autócsodával egyenesen a hidegháborúba hajtanak bele… A film főbb szerepeiben Mészáros Mátét, Pokorny Liát, Szőke Abigélt és Tóth Mátyást láthatjuk.
Ugyanezen a napon kezdik el vetíteni Csapó András Magyar hangja… című dokumentumfilmjét is. A filmben a néző választ kap arra, hogy miből is fakad, hogy a magyar néző jobban szereti a magyar változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek, milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára? E mellett azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kulturális örökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron. Ugyanakkor kitér a szinkron és a magyar szinkron történetére is. Beszél a szinkron jelenéről és lehetséges jövőjéről, ugyanakkor külön rész foglalkozik a rajzfilmek szinkronizálásával, amelynek kulisszatitkairól a szinkronizáló színészek mellett Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm rajzfilmstúdió alapító-vezetője is beszél.
A dokuban megszólal Molnár Piroska és Szacsvay László, a Nemzet Színészei, valamint mások mellett Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Epres Attila, Galambos Péter, Gáti Oszkár, Hevér Gábor, Holl Nándor, Kálid Artúr, Kerekes József, Nagy Ervin, Pogány Judit, Seszták Szabolcs, Stohl András, Zsigmond Tamara. A szakma remek szakemberei közül többek között Báthory Orsolya, Dóczi Orsolya, Orosz Ildikó, Nikodém Zsigmond szinkronrendezők, és Pataricza Eszter, Tóth Tamás dramaturgok beszélnek a szinkronkészítésről. Megszólal a Mafilm Audio jelenlegi vezetője Haber Andrea, valamint olyan legendás szakemberek, mint Dallos Szilvia és Haber Ferenc.
Szeptember 22-én a számos nemzetközi sikert elért kisfilmet jegyző Csoma András első debütáló egész estés játékfilm-rendezését, a Magasságok és mélységek című filmjét kezdik el vetíteni a magyarországi mozikban. A megtörtént eseményeken alapuló film Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szemszögéből ábrázolja a magyar hegymászó elvesztésének fájdalmát. Erőss Zsolt 2002. május 25-én, 10.30-kor első magyarként ért fel a Föld legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. A 2013 májusának végén egy egész ország követte aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója a társával együtt eltűnik a Himalájában. A film megmutatja, hogy lehetséges megbékélni, és reményt adó utat mutat a jövő felé. A főszerepben az erdélyi származású Pál Emőkét láthatjuk, míg Erőss Zsoltot Trill Zsolt alakítja. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a CURTIZ című, többszörös díjnyertes Netflix filmet is jegyző JUNO11 Pictures produkciójában és Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készült.
Ugyanezen a hétvégén kezdik el vetíteni Glaser Katalin Családi legendák című animációs filmjét is. Az alkotás a legendásan nagy, összetartó Nádasberczy családot mutatja be, ahol hagyomány, hogy minden 10 éves családtag kap egy másolatot a családi fényképalbumból, hogy megismerje a család történetét. Karolina most lett 10 éves, és örömmel gubózik be a nagy fotelba a családi fényképalbummal. Mindarról a rengeteg dologról, amit Karolina nekünk elmesél, sokan jogosan vélik az, hogy a képzelet szüleménye, ennek ellenkezőjéről viszont maga a családi fényképalbumban szereplő képek tanúskodnak. Karolina pedig, mint mindenki, nagyon szereti a családját, különösen azért, mert náluk mindenki furcsa.
